A magyar képviselők a legszemérmesebbek?
Megváltozott a sajtó mozgástere és tudósítási rendje a parlamentben. Többek között az európai gyakorlatra hivatkoztak a változtatás nyomán. Körbekérdeztünk, hogyan, milyen féltételek és szabályok kötik Európa többi parlamentjében az újságírókat.
Megváltoztatták a sajtórendet a parlamentben, megnehezítve így az újságírók Házon belüli munkáját. A parlament méltóságának megőrzése, a képviselők munkájának háborítatlansága és az európai gyakorlat egyaránt szerepelt az okokat firtató hivatalos indoklások között. A változás nyomán új helyről követhetik az újságírók az üléseket (így készülhettek ilyen fotók), s a forgatások lehetőségei is szűkültek, mivel „az ülésteremben és az üléstermet körülvevő folyosókon mozgókép nem készíthető: az ülés ideje alatt a műsorszolgáltatók az Északi Társalgóban rögzíthetnek felvételt”, vagyis azon a helyen, ahol képviselő csak elvétve fordul meg. (A változással kapcsolatos újságírói, politikusi véleményekről itt olvashat többet.) Utánanéztünk, hogy Európa más országaiban mi a parlamenti gyakorlat.
A szomszédos Ausztriában a parlamenti tudósítók számára létrehoztak egy egyesületet, amely – a helyzetet ismertető újságíró szerint – a szakma érdekérvényesítő képessége szempontjából kifejezetten hasznos. Ahhoz, hogy ennek valaki a tagja lehessen, rendszeresen kell tudósítania a parlamentből egy-egy újságnak, rádiónak, televíziónak, s ezen felül – jelképes – évi 10 eurós tagdíjat is kell fizetnie. Amennyiben az újságíró taggá válik, az egész napot a parlamentben töltheti. Abban az esetben, ha nem tag valaki, akkor a bejáratnál le kell adnia a sajtókártyáját, cserébe egy belépőt kap látogatása idejére. Voltak korlátozások arra vonatkozólag, hogy hol lehet kamerát használni a parlamentben, de most már nem szükségeltetik ehhez külön engedély. Arra is lehetősége van egy újságírónak, hogy az ülésterem ajtajában várakozzon, ha egy képviselőt faggatna.
A finn parlamentben is van néhány alapvető – a képviselők által meghozott – szabály. Eszerint az újságíróknak, akik napi szinten dolgoznának az országházban, akkreditáltatniuk kell magukat – de ez csak formaság. Az újságírók – médiumtól függetlenül – sajtóigazolványuk felmutatásával léphetnek be a parlamentbe. Szabadon mozoghatnak az épületen belül, minden nehézség nélkül kerülhetnek a képviselők közelébe. Korlátozás két területet érint: az üléstermet és az ülésterembe vezető folyosót. Na és persze az uszoda és a szauna is csak a képviselőknek van fenntartva – tették hozzá a megkérdezett finn újságírók.
A szlovén parlamentben szigorú szabályok vonatkoznak az újságírókra. Jelen lehetnek az üléseken, de szabályozva van, hogy hol tarthatnak a politikusok sajtótájékoztatót, hol adhatnak interjút, s mindehhez a sajtómunkásoknak megfelelő öltözetet is kell viselniük. Példának okáért nyaranta nem lehet flip-flopban és rövidnadrágban megjelenni a parlamentben – tudatták a szlovén kollégák. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták: semmilyen módon nem korlátozzák az újságírókat abban, hogy „hozzáférjenek” a képviselőkhöz. Egyetlen szabály van, eszerint nem lehet belépni az ülésterembe az ülés ideje alatt. Azzal azonban semmi probléma nincs, ha egy újságíró az ülésterem ajtaja előtt topogva várja a kilépő képviselőt. Ugyanakkor nem megengedett, hogy az újságírók mondjuk egy adott ponton órákon át várakozzanak – tudatták szlovák forrásaink, hozzátéve: sétálgatni lehet a folyósokon. A szabályok bevezetésével egy időben persze ott is akadtak problémák, ugyanis a beléptetéskor megkérdezték az újságíróktól, hogy kik ők, melyik médiumnak dolgoznak, s mi a látogatásuk célja. A sajtómunkások felháborodásának eredményeként (aminek egyik oka az volt, hogy akár a forrásukat is ki kellett volna adniuk) aztán változtattak a szabályon, s most már nem kell belépéskor a látogatás okáról számot adni.
Szlovákiában a parlamenti ülések nyilvánosak, így alapesetben csak egy személyi igazolványra van szükség, ha valaki élőben, a helyszínről szeretné követni az eseményeket. Újságíróként elég egy sajtóigazolvány, amely származhat a szlovák újságíró szövetségtől vagy az adott médiumtól. A belépéskor ezt kell felmutatni, cserébe sajtójegy jár. Az újságírók a parlamentben belül bárhol dolgozhatnak, kivéve egy képviselőknek fenntartott privát szobát, ugyanakkor a politikusokat a parlament minden egyéb zugában, folyosóján elkaphatják egy kérdés erejéig. Van sajtószoba is, internetkapcsolattal, ahonnan követni lehet az ülésteremben zajló eseményeket. A megkérdezett szlovák újságírók szerint a képviselők általában nyitottak a beszélgetésekre és a válaszadásra.
A brit alsó házi tudósítók száma igen limitált – mondta el lapunknak egy évtizeden át londoni tudósítóként dolgozó újságíró. Ezért sok brit lapnak nincs is saját tudósítója, de a legfontosabb orgánumoknak is csak egy-két parlamenti tudósítója van. A parlamenti újságírókat “lobbitudósítóknak” nevezik Londonban, mert (részben a helyhiány miatt) nincs lehetőségük élőben részt venni az üléseken, ellenben szabadon interjúzhatnak az ülésterem folyosóin.
A berlini Bundestagban az akkreditált újságírók szabadon követhetik élőben az üléseket a sajtótribünről, de természetesen van lehetőség az élőben adott közvetítéseket is figyelni. A hvg.hu-nak nyilatkozó olasz újságírók ugyanakkor arról számoltak be, hogy a római alsó- és felsőházban nincs lehetőség a parlamenti ülések élőben történő követésére az üléstermekből, csak zárt láncú élő közvetítésen.
A holland alsóházban is meglehetősen szigorú szabályokat hoztak honlapjuk tanúsága szerint. Képet és hangot rögzíteni csak azzal a céllal lehet, ha az parlamenti, politikai híreket illusztrál, egészít ki. Vannak olyan helyek, ahol kifejezetten tilos a kép- és hangrögzítés, ilyen például az étterem és a kávézó, valamint az ülésteremhez vezető folyosó. Arra is lehetősége van a parlamentnek, hogy korlátozza az ülések alatt a jelen lévő operatőrök és fotósok számát. A szabályozásban még azt is rögzítették, hogy a média képviselőinek „egy bizonyos minimális” távolságot kell tartaniuk, amikor valaki mellé odaállnak. Tilos fotókat készíteni a képviselők asztalán, székén hagyott dolgokról. Arra nincs mód, hogy valakinek az arcába forgó kamerát toljanak, de ha beleegyezik, a folyosókon lehet vele interjút készíteni.
Az Európai Unió intézményeiben a brüsszeli tudósítók érdekeit védő nonprofit International Press Association (Nemzetközi Sajtószövetség) tagjaival egyeztetve születtek meg azok a szabályok, amelyek szerint az újságírók a munkájukat végezhetik. A hvg.hu kérdésére Ralf Pine, az Európai Parlament sajtószolgálatának koordinátora elmondta, hogy a média munkatársai kevés kivételtől eltekintve szabadon mozoghatnak és dolgozhatnak az EP egészében. Minden szakbizottsági és plenáris ülés szabadon látogatható illetve megtekinthető az Europarl TV adásain élőben. A plenáris ülésre annyi korlátozás vonatkozik, hogy arra az emeletre, ahol a képviselők dolgoznak, az újságírók nem járhatnak be, viszont a számukra kialakított páholyból élőben követhetik az eseményeket bármikor.
A tévés és filmes stábokra vonatkozó külön szabály, hogy az EP éttermeiben és kávézóiban tilos felvételek készítése, illetve tilos a biztonsági részlegek és berendezések környékén a filmezés. A képviselők irodájában pedig az ő előzetes beleegyezésük után készíthető felvétel.
Ezek mellett azonban - az igen ritkán tartott titkos megbeszéléseket leszámítva - bárhol jelen lehetnek az újságírók, akiknek vagy a minden uniós intézményre érvényes sajtóbelépőt kell ehhez kiváltaniuk, vagy útlevél és sajtóigazolvány vagy akkreditációs levél ellenében kaphatnak ideiglenes belépőt.