Iszapömlés: részleges kártérítés a vállalkozóknak
Az állam a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófában kárt szenvedett vállalkozások dologi kárának megtérítését vállalta, az elmaradt haszonért és a forgalomkiesésért nem tud helytállni - mondta a katasztrófavédelmi kormánybiztos helyettese egy vállalkozóknak tartott fórumon szerdán Devecserben.
Az állam a károkozó felelősségére való tekintet nélkül vállalta a lakosság mellett a vállalkozások kártalanítását is, amiről a vállalkozókkal támogatási megállapodást kötnek - hangsúlyozta Tollár Tibor. - A dologi kártalanítás az ingóságok, gépek, berendezések mellett az árukészletben, a termékekben esett károk megtérítésére terjed ki, viszont nem vonatkozik az úgynevezett egyéb károk kategóriájába sorolt elmaradt haszon és forgalomkiesés, illetve a banki követelések és az ingatlanok értékvesztésének megtérítésére.
Tollár Tibor jelezte, hogy a kormány az iszapömlésben kárt szenvedett cégeknek csak az európai uniós jogszabályokkal összhangban, a verseny feltételeit nem sértve nyújthat segítséget. Eszerint a kártalanítás felső határa vállalkozásonként 200 ezer euró, ami a jelenlegi árfolyamon számolva 56 millió forint. Ennél magasabb kártalanításhoz az Európai Bizottság külön engedélye szükséges.
A fórumon elhangzott: eddig 120 vállalkozás kárigényét mérték fel a januárban megbízott kárszakértői csoport munkatársai, az összesítések szerint a károk összege 350 millió forint. Az 56 millió forintos összeghatárt meghaladó kára három vállalkozásnak keletkezett, ezek azonban még nem nyújtották be kárigényüket.
Sóvágó Sándornak, a jogi munkacsoport képviselőjének tájékoztatása szerint csütörtökön megkezdik az egyeztetéseket a kárigényeket benyújtó vállalkozókkal, terveik szerint naponta négy-hat cég képviselőjét hívják nyilatkozattételre. A szerződéskötést követő 30 napon belül kerül sor a kifizetésekre, a károsultak legkorábban április elején kaphatnak pénzt.
A dologi károkon kívül eső egyéb károkért minden vállalkozónak joga van a bíróságon pert indítani. A kormány által megtérített káron felüli összeg a károsult vállalkozót illeti meg.