Glonczi Andrást 2008. június 19-én vették őrizetbe, majd helyezték a bíróság döntése alapján előzetes letartóztatásba, ugyanis felmerült a gyanú arra, hogy élettársának lányát 2007. december 28-án otthonukban megerőszakolta. A férfi ellen szólt a 13 éves lány vallomása, és az, hogy a nőgyógyász megállapította: nemi aktus valóban történt – annak ellenére, hogy az ügy nem a történtek után azonnal, hanem két hónappal később került a rendőrség elé, Glonczi András pedig a harmadik ember volt, akit a lány megnevezett az erőszak elkövetőjeként a már javában folyó eljárás közepén – osztotta meg  a védekezés sarkalatos pontjait a hvg.hu-val Marosvölgyi Tamás ügyvéd. Hozzátette: az sem érdekelte a hatóságokat, hogy az első pszichológus szakvélemény ellentmondásos volt.

„A Füzesabonyi Városi Bíróság ügyfelemmel szemben bizonyítottnak látta a vádat és első fokon hat év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A jogerős ítéletet meghozó Heves Megyei Bíróság viszont megváltoztatta a korábbi bírói döntést és a Glonczi Andrást felmentette a vádak alól” – folytatta Marosvölgyi Tamás. Az indoklásban a bíró leszögezte, hogy az elsőfokú ítéletben hiányos volt a tényállás, „mert a sértettre vonatkozó igazságügyi pszichológus szakértői vélemények ellentmondásait nem oldotta fel, az újabb szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát tévesen elutasította.”

A Heves Megyei Főügyészség másodfokon észlelte ezeket a hiányosságokat és jelezte a bíróság felé, hogy a vádlott badványait sem vizsgálták, és nem szereztek be minden bizonyítékot. „Ez arra vonatkozott” – fűzte hozzá az ügyvéd –, „hogy Glonczi András azt állította, egész nap dolgozott, és csak későn ért haza. Ez pedig munkaadójának megkérdezésével könnyen ellenőrizhető lett volna, ám a rendőrség nem tette azt meg.” A Heves Megyei Bíróság éppen ezen dolgok és az új igazságügyi pszichológus szakértő véleménye miatt mondta ki: nem bizonyítható, hogy a vádlott követte el a bűncselekményt.

Glonczi András visszatérhetett a családjához, amely addigra mindenét elvesztette, mivel élettársa a három gyerek mellett nem tudta átvenni a családfenntartó szerepét. A lakáshitelt nem tudta fizetni, így házuk jelenleg végrehajtás alatt áll. A házban nincs villany és gáz sem, mert a ki nem egyenlített számlák miatt a közműszolgáltatásokat kikötötték. A család Volkswagen Jettáját sem tudta Glonczi párja fenntarani, így az autót kivonták a forgalomból.

A 29 hónapos fogvatartás egyértelműen eredményezte ügyfelem vagyoni kárát – hangsúlyozta Marosvölgyi Tamás, aki szerint a kár összesen 13,8 millió forint. Emellett nem vagyoni kárként jelölték meg azt, hogy Glonczi András büntetlen előéletű volt, ám az eljárás óta rossz szemmel néznek rá az emberek, munkát pedig nem kap. A helyzethez pedig hozzájön még az is, hogy az előzetesben töltött idő alatt a férfi egészségi állapota megromlott, s ma már csak nyugtatókkal tudja elviselni a mindennapokat. Ezért kér tízmillió forint nem vagyoni kártérítést.

A hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy a történtekért kit tartanak felelősnek, Marosvölgyi Tamás elmondta: a hatóságok a felelősséget egymásra tolják. A védő szerint a füzesabonyi kapitányság nyomozói is eltöprenghettek volna azon, hogy a lány miért két hónappal később mondta el a vele történteket, s miért csak fél évvel később nevezte meg tettesként a nevelőapját. Ezek a dolgok első körben az ügyészségnek és a bíróságnak sem tűntek fel.

45 millió, 2,2 millió és 2 millió forintos kártérítések

Glonczi András reméli, hogy meg tud egyezni a Közigazgatási és Igazságszolgáltatási Minisztériummal, a kárigényt még január végén nyújtotta be. Nem lenne példa nélküli a sikeres megegyezés. 2007-ben Burka Ferenc és fia ártatlanul ült öt év nyolc hónapot a börtönben emberölés gyanújával, az igazságügyi minisztérium nekik 45 milllió forint kártérítést adott meg. Burkáék az indokolatlanul előzetes letartóztatásban töltött évek miatti jövedelem-kiesésre, egészségi állapotuk megromlására és a lelki megpróbáltatásokra hivatkozva nyújtottak be kártalanítási igényt az állammal szemben.

Szintén jogtalan fogvatartás miatt kellett fizetni az államnak 2,2 millió forintot egy 27 éves fiatalembernek. Erről a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága idén január 11-én hozott ítéletet. A bíróság szerint a nyomozás lezárása és a vádirat benyújtása után nem lett volna helye a panaszos fogva tartásának, így a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A férfival szemben két eljárás indult 2004-ben és 2005-ben. Az első ügy – kábítószerrel való visszaélés – kapcsán öt hónapot volt előzetes letartóztatásban. Egy évvel később drogkereskedelem gyanúja miatt került be, az ok az volt, hogy különböző kábítószereket találtak egy olyan garázsban, amelynek a kibérlésénél jelen volt. A nyomozás alatt ennél több, a fiatalemberre nézve terhelő bizonyíték nem merült fel, az előzetesét azonban sorozatosan meghosszabbították, mondván, összebeszélne bűntársaival, illetve megszökne. A férfit – aki 18 hónapot töltött fogságban – végül valamennyi vád alól felmentették.

Annak a palesztin fogorvosnak pedig, akit 2004-ben terrorcselekmény előkészítésének gyanújával tartóztattak le, de később bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást, a bíróság kétmillió forint kártérítést ítélt meg. A fogorvos harmincmillió forintot szeretett volna kapni, de az állam képviselője a vagyoni kártérítés teljes elutasítását kérte. Kétségbe vonta a jövedelemigazolásokat, és szerinte a fogorvos ellentmondó nyilatkozatai vezettek az előzetes letartóztatás elrendeléséhez és fenntartásához. Az állam objektív felelősségét viszont annak jogi képviselője is elismerte. A bíróság a vagyoni károk megtérítését elutasította, részben megfelelő bizonyítás, részben az okozati összefüggés hiánya miatt. A nem vagyoni kártérítés mértékének megállapításakor számításba vette a letartóztatásban töltött időt és azt, hogy a fogorvos vallási vezető és egészségügyi szolgáltatást nyújtó ember, akinek tevékenységéhez fokozott bizalomra van szükség, ami az ellene folyt eljárás miatt jelentős mértékben megrendült.