Salamon kötelezettségének érzi az alkotmányozást
Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke a széleskörű foglalkoztatást, az emberi élet fogantatástól számított védelmét és a közpénzügyek elemi szintű szabályozását is belevenné az új alkotmányba.
A család és a házasság intézményének kiemelt védelmét, az emberi élet fogantatástól számított védelmét és a közpénzügyek elemi szintű szabályozását javasolja - egyebek mellett - rögzíteni az új alaptörvényben az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága; a koncepció általános vitáját kedden kezdték meg a képviselők.
Salamon László, a testület KDNP-s elnöke a Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről című javaslat expozéjában kiemelte az állam és az egyház szétválasztását. Mint mondta, az alkotmány közhatalom gyakorlására egyetlen nem állami szervet sem hatalmazna fel, így az egyházakat sem. Javasolják rögzíteni a magyar állampolgárok mind teljesebb foglalkoztatásának biztosítását is. Alkotmányozási kényszer nincs, de "alkotmányozási kötelezettségünk van" - fogalmazott a politikus. Rögzítenék az alapértékek között a népszuverenitás, a demokrácia eszméjét, a hatalommegosztás elvét, a jogállamiság, a jogegyenlőség követelményét, és az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságának és alapjogainak védelmét.
Címeres állami lobogó
Kiemelkedően fontosnak tartják, hogy az alkotmány nemzeti alaptörvény legyen, tartalmazza a kereszténységnek, a történelmi múlt vállalásának alkotmányos megjelenítését, a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére való utalást, s a preambulumnak szólnia kell az önkényuralom elleni szabadságküzdelmekről. Javasolják továbbá az alapvető rendelkezések között az államforma rögzítését, az erőszakos és monolitikus hatalomgyakorlás tilalmának kimondását, a nemzeti összetartozás kimondását, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok iránt.
Itt rögzítenék, hogy a hagyományos három színű zászló mellett intézményesítsék az állami lobogó fogalmát, mely a címerrel egyesített nemzeti színek használatát jelentené. Javasolják továbbá a család és házasság mostaninál hangsúlyosabb védelmét, annak kimondását, hogy a házasság egy férfi és nő legalapvetőbb közössége. Kezdeményezik annak beemelését, hogy minden embert a fogantatástól védelem illeti meg - tette hozzá.
Konstuktív bizalmatlansági, többségi jelölt nélkül
Kitérnének arra is, hogy az Országgyűlés többek között akkor lenne feloszlatható, ha 12 hónapon belül háromszor vonják meg a kormánytól a bizalmat, vagy nem fogadják el a büdzsét. A konstruktív bizalmatlanság intézményéhez nem írnák elő új miniszterelnök jelölését.
Fontosnak tartják kimondani még, hogy a közvagyonnal való hatékony gazdálkodás követelményét, s az elszámolási felelősséget. Kimondanák a bírák elmozdíthatatlanságának és áthelyezésének alapelvét, s javasolják a Legfelsőbb Bíróság elnevezés Kúriára való megváltoztatását is.
Salamon László elmondta, hogy az új alaptörvény módosításához két egymást követő országgyűlés kétharmados többsége lenne szükséges, ez a több európai országba alkalmazott megoldás szerinte azzal az előnnyel is járna, hogy az alkotmányozás ügyét "a napi politikai viszonyok fölé" emelné, és egyszerre váltaná ki az alkotmányozó nemzetgyűlés intézményét és az alkotmány megváltoztatásának népszavazás általi megerősítését is.
Gulyás fenyegető hangnemben beszélt
Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét, a jelen célkitűzéseit, és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka az általános vitában. Közölte: az alkotmánykoncepció vitájának célja, hogy a parlamenti pártok megkíséreljenek egyetértésre jutni az új alkotmány alapjául szolgáló alkotmányozási elvekről, ha ez nem sikerül, akkor pedig legyen mindenki számára egyértelmű, mi az, amiben a pártok egyetértenek és mi az, amiben nem. A fideszes képviselő szerint nem érv az új alkotmány elfogadásával szemben, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Gulyás Gergely szerint az alkotmányozás folyamatától távol maradó képviselőknek felelniük kell tettükért a választópolgárok előtt.