„Ha nálad ilyenek a törvények, nem kérünk belőled”
Jogi úton az Európai Unió lényegében semmit nem tehet annak érdekében, hogy kikényszerítse a médiatörvény módosítását a magyar kormánytól – egyebek mellett erről is volt szó a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által rendezett médiajogi konferencián, melyen szakjogászok vesézték ki a sokat bírált szabályozást.
“Ez az Önök bőrére megy!” - mondta az egybegyűlt újságíróknak Vincze Ildikó ügyvéd-médiajogász a konferencián. A meghívott előadók - jogászok, ügyvédek - a szabályozással kapcsolatos jogi aggályokról beszéltek, erősen bírálva a törvényt.
Vincze Ildikó - aki a médiaszabályozásról 2008 és 2009 fordulóján folyó ötpárti tárgyalásokon az SZDSZ szakértőjeként vett részt - azon túl, hogy tételesen felsorolta, mi a baj a médiatörvénnyel, arról is beszélt, hogy a benne szereplő társszabályozásnak valójában köze nincs a társszabályozáshoz. Utóbbinak az lenne a lényege, hogy a médiapiaci szereplők együttesen alakítják ki azokat a szabályokat, amelyek az adott iparág működésének egyik szegmensét szabályozzák. A társszabályozás egyébként nem idegen Magyarországon: hasonlóképpen működik a reklámszakma, a tapasztalatok pedig Vincze szerint jók.
Vincze: szó sincs társszabályozásról
Csakhogy a médiatörvény nem a társszabályozást hívta életre, hanem “valami katyvaszt”, amit hol önigazgatásnak, hol társszabályozásnak, hol pedig önszabályozásnak nevez - állítja a szakértő. Jól példázza ezt szerinte, hogy a törvény értelmében az önszabályozó szervezet csak a médiahatóság egyetértésével fogadhatja el saját kódexét. “Ez súlyos beavatkozás az önszabályozó szervezet működésébe” - fogalmazott Vincze.
A szakértő szerint aggályos, hogy azok a kötelezettségek, amelyek az internetes és a nyomtatott sajtót is terhelik, túl tágan vannak megfogalmazva. “Olyan ez, mintha valakit nem azért büntetnének meg, mert megsértette a büntető törvénykönyvet, hanem azért, mert megsértette az alkotmányt” - mondta annak kapcsán, hogy a sajtót például akkor is büntethetik, ha nem tartja tiszteletben az emberi méltóságot.
Bayer: jogi szankció helyett politikai szankció
Az Európai Unió jogilag tehetetlen a médiatörvénnyel szemben - így lehetne összefoglalni Bayer Judit jogász előadásának lényegét. Mint mondta, nincs ugyan önálló uniós jogág, de a médiajog számos uniós jogágat érint. Ennek ellenére Brüsszel jogi szankciót nem, legfeljebb politikai szankciót léptethet életbe, ha nem tetszik neki a szabályozás. “Ez azonban súlyosabb. Mert ahelyett, hogy az EU tárgyalni kezdene egy tagállammal arról, hogy változtasson meg egy törvényt, inkább azt mondja: szuverén jogod van a törvényalkotásra, de ha nálad ilyenek a törvények, akkor mi nem kérünk belőled” - mondta Bayer. (Ezzel kapcsolatban egy másik előadó, Polyák Gábor megjegyezte: az EU nem teheti meg, hogy egy rossz kormányzati döntés következtében az összes magyar állampolgárt kizárja az unióból, és amúgy is biztos benne, hogy jelenleg az Európai Bizottság és a kormány a háttérben nagyon is “birkózik” a témán.)
Előadásában Bayer Judit Neelie Kroes uniós biztos médiatörvényt bíráló levelével kapcsolatban megjegyezte: vagy Kroes levelének tartalmát, vagy az uniós jogot nem érti az, aki a levélre válaszolt. Hangsúlyozta: az unió "überudvarias" stílusától eltérően Neelie Kroes "súlyos kételyeinek" adott hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban.
Polyák: lerohanják az egész médiát
“A törvények azon részéről beszélnék, amely az újságírók számára a legrelevánsabb, tehát amiért az újságíróknak ha van okuk aggódni, aggódhatnak” - kezdte előadását Polyák Gábor, akit tavaly februárban Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) élére jelölt. Polyák úgy véli, a nyomtatott sajtó hatósági ellenőrzés alá vonása alkotmányellenes, szemben áll az Alkotmánybíróság határozatával, amely kimondja, hogy a sajtószabadságot elsősorban az állami beavatkozás hiánya garantálja.
A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint a médiatörvényben súlyos koncepcionális hibák vannak. Az egyik ilyen hiba, hogy a “sajátos médiajogi eljárásokat és szankciókat” az egész médiarendszerre kiterjesztették. “Most, amikor a világ afelé megy el, hogy kisebb mértékben szabályozza a médiát, mi az egész médiát lerohanjuk” - mondta. Hangsúlyozta azt is, hogy eddig is voltak olyan törvények, amelyekkel a problémás ügyeket kezelni lehetett.
Polyák Gábor emlékeztetett arra, hogy az alkotmány a véleményeket érték- és igazságtartalmuktól függetlenül védi, a véleménynyilvánítást így csak másik alapjog sérelme miatt lehet korlátozni. Mint mondta, ebből következően a nyilvánosságban a bántó és a többségnek nem tetsző véleményeknek is helyük van, a rendteremtés szándéka ezért itt szerinte értelmezhetetlen. Ráadásul - folytatta - a médiatörvény akár "bármely többség" burkolt megsértése miatt is hatósági eljárást tesz lehetővé, ami rendkívül széles mérlegelési jogot biztosít, és önkényes jogalkalmazásra ad lehetőséget a médiahatóságnak.
Nehéz-Pozsony Márton, a MÚOSZ jogi képviselője arról beszélt, hogy az új médiatörvény értelmében a hatóságnak milyen lehetősége van arra, hogy kiderítse az újságíró forrásának személyét. Nehéz-Pozsony szerint a főszabály az ugyan, hogy az újságíró titokban tarthatja a forrást, csakhogy vannak kivételek. Köteles például kiadni a forrást, ha ezt a nemzetbiztonság és a közrend védelme indokolja, de Nehéz-Pozsony szerint kérdés, ki dönt arról, hogy mi védi a nemzetbiztonságot és a közrendet. Ahogy az is kérdéses, ki dönt arról, hogy mi a “kivételesen indokolt eset” - a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis ilyen esetben is köteles az újságíró kiadni forrását.