2011. február. 07. 13:24 hvg.hu Utolsó frissítés: 2011. február. 07. 13:25 Itthon

Helsinki Bizottság: ne küldjék vissza a menedékkérőket Görögországba

A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a magyar kormányt és a menekültügyben illetékes hivatalt, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba - tette közzé közleményében a szervezet.

A közlemény szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága egy minapi ítéletében megállapította: a belga hatóságok azzal, hogy egy afgán menedékkérőt visszaküldtek Görögországba, megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének  a kínzás tilalmára és a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit.

Az ügy különös jelentősége, hogy Magyarország egyike azon öt EU tagállamnak, amely 2010-ben a legtöbb menedékkérőt küldte vissza az összeomlás szélén álló görög menekültügyi rendszerbe - tette hozzá a Helsinki Bizottság, amely a közlemény szerint felhívja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH), csatlakozzon Belgium, Izland, az Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és Norvégia példájához. Ezek az országok ugyanis úgy ítélik meg, hogy Görögországban a nemzetközi védelemre szorulók embertelen körülmények közé kerülnek, és ügyükkel érdemben nem foglalkoznak a hatóságok, ezért oda nem küldenek vissza menedékkérőket. A strasbourgi bíróság ítélete igazolta döntésüket.

Jelenleg több mint 52 ezer függő menedékkérelmet kellene a görög hatóságoknak megvizsgálniuk. Athénban, az ország legfőbb menekültügyi központjában ezzel szemben hetente mindössze körülbelül 20 kérelmet fogadnak be. Szinte senkinek nincs esélye arra, hogy menekültként elismerjék, 2009-ben a kérelmezők 0,3 százaléka kapott nemzetközi védelmet. Görögországban a menedékkérők töredékének van egyáltalán esélye élhető körülmények között lakni, a többség szociális és egészségügyi segítség nélkül marad, ilyen kiszolgáltatott helyzetben gyakran esnek a görög rendőrség brutalitásának áldozatává.

A konkrét ügyben az afgán menedékkérőt a Helsinki Bizottság szerint embertelen körülmények között tartották fogva, majd támogatás és lakhatás hiányában hajléktalanként tengődött a görög utcákon. Hosszú hónapokon keresztül nem született döntés menedékkérelméről. A görög menekültügyi hatóságok képtelenek alkalmazni a vonatkozó uniós irányelveket, tolmács és képzett ügyintézők nélkül folytatják le a menekültügyi eljárásokat. A menedékkérőnek nem volt lehetősége a menedékkérelmét elutasító döntés ellen jogorvoslattal élni, hiszen hajléktalanként szabályszerű értesítést sem kaphatott az eljárás eredményéről.

Az ítélet szerint Görögországnak 1000, míg – a visszaküldési gyakorlatát időközben felülvizsgáló – Belgiumnak 24900 euró kártérítést kell fizetnie a kérelmezőnek.  Az, hogy a strasbourgi bíróság megállapította, a görög menekültügyi viszonyok a megalázó és embertelen bánásmód tilalmába ütköznek, az egyezmény részeseként Magyarországra is azt a kötelezettséget rója, hogy felfüggessze a menedékkérők visszaküldését Görögországba, a Helsinki Bizottság ezért levélben hívta fel a BÁH-ot eddigi gyakorlatának felülvizsgálatára.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.