Az oroszországi Kazanyban egy lakóház, Novoszibirszkben egy gyárépület teteje omlott be a hó súlya alatt csütörtökön: az első hírek szerint mindkét omlásnál egy-egy ember életét vesztette, Kazanyban egy, Novoszibirszkben két embert keresnek a romok alatt. Az elmúlt 24 órában Moszkvában két kisgyereket kellett kórházba szállítani, mert súlyos sérüléseket szenvedtek a tetőkről lezuhanó hótól, illetve jégtől.

Oroszországban meglehetősen rendszeresek a hó és jég, illetve a nagy hideg miatti súlyos balesetek. Az idén viszonylag kevesen fagytak meg az utcákon, mert a rendőrség ősszel utasítást kapott, hogy erre különösen figyeljen oda, de tavaly csak a fővárosban száznál is több ember fagyott meg, többnyire ittas állapotban. 

További állandó probléma, hogy az enyhe hajlásszögű, régi tetőkön a gyakori felmelegedés, lehűlés és hóesés következtében olyan rétegek képződnek, amelyekben jég is van, s amelyek könnyen megcsúsznak, de az ereszeken hatalmas jégcsapok is keletkeznek. Ezeket a tetőket kézi erővel takarítják, aminek minden évben többen esnek áldozatul a mindenféle biztosítás nélkül dolgozó munkások közül, és sok áldozatot szednek a lezúduló hótömegek és a lehulló jégcsapok is.  

Idén különösen sok épület teteje omlott be az el nem takarított hó súlya alatt: az első ilyen eset mintegy két hete, egy szentpétervári szupermarketben történt, azóta több más helyen is előfordult, s ezt követte a csütörtöki két omlás. Ezek közül figyelmet kelt a novoszibirszki, ahol a gyárépület tetejét egy vasbeton konstrukció tartotta, amely szintén összeomlott. Idén többször felrobbantak hővezetékek is: a szovjet időkben a felszínre épített vezetékekből közel 100 fokos víz csapott ki, és sok embernek égési sebeket okozott elsősorban Szentpéterváron és Jekatyerinburgban. 

A háztetőkről fenyegető "lavinaveszély" ellen Moszkvában most új eszközökkel szándékoznak kísérletezni: olyan fűtőkábeleket akarnak elhelyezni elsősorban a mintegy 12 500 lapos tetőn, amelyek a felmelegedések és lehűlések idején megakadályozzák a jégképződést.

A kísérlet kezdetét jövő évre ígérik. Ezek a rendszerek ráadásul meg is hosszabbítják a háztetők életét, mert azok egyébként a lapátolástól és csákányozástól hamar tönkremennek. A kétkedők szerint ez sem használ, ha a kommunális szolgáltatók nem kapcsolják majd be idejében a fűtést, hiszen egy-egy jelentősebb hőmérséklet-változást a lakások fűtésében is többnyire csak napokkal később követnek.

A tetők fűtésének várható hátránya a járdák eljegesedése, ugyanis Oroszországban az ereszcsatornák nem a járdák alatt vezetnek a csatornába, hanem a járdákra folyatják a vizet. A jégcsapok levágására néhány éve kísérleteket tettek lézerpuskákkal, de túl hosszadalmasnak bizonyult az eljárás. Kudarcot vallottak az áramcsapással és a nagy nyomású vízsugárral végzett kísérletek is.