A vádirat szerint az orvos több szabályt is megszegett, amikor egy idős, öntudatlan beteg állapotát nem mérte fel kellő részletességgel, arra hivatkozva, hogy az alszik és felébresztése nem indokolt. Azt írta elő, hogy a beteg sok folyadékot fogyasszon. A beteg másnap meghalt. A vádirat a halál bekövetkezését nem írta a vádlott terhére.

Az orvos 2000 óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál dolgozik, de időnként a háziorvosok helyett ügyeleti szolgálatot vállalt Kecskeméten. A szakértők szerint a vádlott hibázott, amikor a beteget nem kellő alapossággal vizsgálta meg, miután ügyeletes orvosként kihívták. A szakvéleményekben azonban úgy vélik, a beteg akkor sem biztos, hogy túlélte volna a betegségét, ha azonnal kórházi kezelést kap. Az elhunytnak korábban szívinfarktusa is volt.

A bíróságon elhangzott, hogy az orvos felhívta a hozzátartozók figyelmét arra: ha a beteg felébred és rossz állapotban lesz, akkor ismét hívják vagy szóljanak a mentőknek. A vádlott korábban elmondta: amikor a sértetthez kihívták, azt kérték indulatosan tőle, hogy a beteget pszichiátriai intézetbe vitesse. Miután ezt nem teljesítette, a sértett testvére agresszív módon lépett fel vele szemben.

A per során meghallgatott szakértők szerint az orvos korlátozottan alkalmas az orvosi tevékenység ellátására, stresszhelyzetben a teljesítménye rosszabb lehet az elvártnál. Az eset után a vádlottat a háziorvosi ügyeleti szolgálat gyakorlásától eltiltották. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság korábban megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálytalanságot követett el, emiatt az első fokon meghozott ítéletet megsemmisítették és új eljárást rendeltek el. Az orvost akkor első fokon százezer forint pénzbüntetésre, valamint 160 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték. 

A megismételt eljárásban, a pénteki tárgyaláson a perbeszédek elhangzása előtt a vádlott azzal az észrevétellel fordult Piegel Zsolt Krisztián bíróhoz: őt súlyosan sérti az a tény, hogy a vád koronatanúja - az elhunyt egyik hozzátartozója - bizonyítottan pszichiátriai betegségben szenved. Az ügyész ezt követően az orvos mesterségbeli járatlanságára hivatkozva utalt arra: a szakértői vélemények egy része szerint a vádlott ismeretei laikus szintűek, és az orvos erős pszichés nyomás alatt az események közötti összefüggések értékelésében átlag alatt teljesít. Hangsúlyozta: nem bizonyított, hogy a hozzátartozók rosszhiszeműen jártak el és akadályozták az orvos munkáját, ám még ezt feltételezve sem menthető a doktor mulasztása.

A vádlott védője ezzel szemben azzal érvelt: ügyfele hivatása gyakorlásának kezdete óta hibátlanul végezte munkáját, így indokolatlan őt szakmai járatlansággal vádolni. Emellett az orvos vallomásai a vád tanúinak nyilatkozataival ellentétben mindvégig következetesek voltak a per során. Az ügyvéd úgy vélte: a beteg családja a történtek kapcsán megszegte együttműködési kötelezettségét, az általuk teremtett körülmények pedig feljogosították a vádlottat az ellátás visszautasítására. A védő szerint az eljárás során a szakértők ezeket a körülményeket figyelmen kívül hagyták. Védence kizárólag e körülmények dokumentálásának elmulasztásában vétkes, így méltánytalan és indokolatlan lenne az ügyész által kért elmarasztaló ítélet - mondta.

A vádlott az utolsó szó jogán kijelentette: az orvosi munkában a beteg és a hozzátartozók jóhiszeműsége adja meg a kellő döntési szabadságot, a szakértők e jóhiszeműséget feltételezve alkottak véleményt az esetről. Mivel a sértett életfunkciói a vizsgálat idején jók voltak, meggyőződése szerint a beteg halálát az otthoni gondozás hiánya okozta. A bíróság mindezek után foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében bűnösnek mondta ki és hivatása gyakorlásától véglegesen eltiltotta az orvost. Kötelezte továbbá 165 ezer forint perköltség megfizetésére.

A bíró az elsőfokú ítélet indoklásaként elmondta: mulasztásával az orvos nem okozója a sértett halálának, ám közvetlen veszélynek tette ki a beteg életét és testi épségét. Jelezte továbbá, hogy a bíróság a hozzátartozók nyilatkozatát fogadta el az orvos érvelésével szemben. Ráadásul az elhunyt családtagjainak bizonyítást nem nyert rosszhiszemű magatartása nem menti fel a doktort a hiányos vizsgálat jogi következményei alól. Az enyhítő körülményeket figyelembe véve a bíróság eltekintett a perköltségen felüli pénzbüntetés mint főbüntetés kiszabásától.