2011. január. 14. 12:46 MTI Utolsó frissítés: 2011. január. 14. 12:42 Itthon

Árad a Duna és az Ipoly, apad a Zagyva

Lassú vízszintemelkedést tapasztalnak a Duna és az Ipoly Pest megyei szakaszán az elmúlt napokban lehullott eső, illetve a hóolvadás miatt, míg a Zagyva apad - közölte a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDV-Kövizig) vezetője pénteken az MTI-vel. A térségben a belvízzel elöntött terület nagysága meghaladja a 66 négyzetkilométert.

A héten lehullott 10 milliméternyi csapadék és a tetemes mennyiségű hó olvadásának hatására az Ipoly felső szakaszán és a Duna vízgyűjtőjén lassú áradásra számítanak a szakemberek - mondta Baross Károly. Mint hozzátette, az Országos Vízjelző Szolgálat által rendelkezésükre bocsátott információk szerint a jövő hét közepén az Esztergom-Budapest folyószakaszon az elsőfokú készültség szintjét meghaladó vízállások alakulhatnak ki, Budapesten pedig a másodfokot megközelítő tetőzés várható.

A Zagyva és a környező patakok medrei továbbra is telítettek, ám lassú apadás indult meg. Szentlőrinckátánál péntek reggel a csütörtöki vízállásnál 13 centiméterrel alacsonyabbat, 245 centimétert mértek, de egy 11 kilométeres szakaszon - és a mátraverebélyi tározónál - az igazgatóság fenntartja az elsőfokú árvízvédelmi készültséget.

A megye nagy részén folytatódik a küzdelem a jelenleg 66,2 négyzetkilométert borító belvíz ellen. A lakott területek védelme érdekében több szivattyúval emelik át a vizet a ráckevei, a szigetbecsei, a dömsödi és a szúnyogi szivattyútelepeken, de vízkormányzással és zsiliptáblák állításával is segítik a belvíznek a ráckevei-soroksári Duna-ágba juttatását.

A KDV-Kövizig állandó kapcsolatot tart a leginkább veszélyeztetett, önállóan védekező települések - Kiskunlacháza, Makád, Dunavarsány, Taksony, Ráckeve, Dömsöd és Apaj - önkormányzatával, valamint a Dunavecsei Vízgazdálkodási Társulattal - közölte Baross Károly.

Hirdetés
hvg360 Pálúr Krisztina 2025. április. 30. 19:30

Lelki apokalipszis most és mindörökké: állandó harcban a kiégéssel

„A kimerültség egy spektrum, és a kiégés ennek a spektrumnak a legszélső végén van.” Sokan hiszik azt, hogy régen tényleg minden jobb volt, és az élet soha nem volt ennyire stresszes és kimerítő, mint most. A kiégés valóban komoly problémát jelent a modern kor emberének, de egy új könyvből kiderül: mindig is része volt az emberi tapasztalásnak, és nem vagyunk eszköztelenek vele szemben.