A magyar kormányfő erről a Jens Stoltenberggel folytatott tárgyalás után számolt be. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette: a megbeszélésen arról is biztosította a norvég miniszterelnököt, hogy a krízisadók kivezetése a magyar rendszerből az adott cégekkel való tárgyalások alapján fog bekövetkezni. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az elkövetkező három évre a magyar gazdaságpolitikai stratégiának "immanens része" a krízisadókból származó bevétel.
   
Emellett rámutatott, hogy az általános társaságiadó-szint plusz a krízisadók együttesen sem érik el azt az adóterhelési szintet az adott ágazatok esetében, mint ami az európai átlag.
   
Orbán Viktor elmondta azt is, az energia kérdése egy olyan speciális téma, amely esetében a norvég és a magyar érdekek nagyon közel vannak egymáshoz. "Különböző okokból és különböző üzleti pozícióból, de mind Norvégiának, mind Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unión belül egy +single market+, egy egységes piac működjön az energia tekintetében is" - hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy az energia kiemelt kérdése a magyar EU-elnökségnek.
   
Norvégia egy integrált országa a kontinensnek az európai energiarendszerben, és Norvégia integrált része a kontinensnek a schengeni övezet szempontjából is - fejtette ki, megjegyezve, hogy a találkozón világossá tette Jens Stoltenberg számára, hogy Magyarország bővíteni szeretné a schengeni övezetet, és kiemelt témának tekinti - amely mellett érveli is fog a következő időszakban - Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni zónához.
   
Orbán Viktor közölte: a tárgyaláson ismertette a magyar EU-elnökség programját, amely elnyerte a norvég miniszterelnök tetszését. "Örülünk annak, hogy Norvégia támogatja a magyar elnökséget" - tette hozzá.
   
"Kértem a miniszterelnök urat, hogy továbbra is keltse Magyarország jó hírét mind a norvég emberek körében, mind pedig a norvég üzleti körök tekintetében" - zárta szavait a magyar kormányfő.