Borzasztó dilettantizmus az, hogy egy új kormányhatározat értelmében a pártállami rendszerben megfigyeltek hazavihetik a róluk szóló ügynöki jelentéseket - mondta Soós Viktor Attila történész, az egyházi közelmúlttal foglalkozó Fehér Hollók munkacsoport tagja hétfőn. Egy csütörtökön megjelent kormányhatározat szerint ugyanis a megfigyeltek nem betekintést nyernek a róluk készült jelentésekbe, hanem haza is vihetik a dokumentumokat. Rétvári Bence, az igazságügyi minisztlrium államtitkára ezt a döntést azzal magyarázta, hogy a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. Azt is hozzátette, hogy az állam a nem jogállami eszközökkel készített aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat.

Soós Viktor Attila - aki egyben a Magyar Országos Levéltár munkatársa - ezzel kapcsolatban felvetette a kérdést: mi van akkor, ha egy jelentésben több ember szerepel, akkor ki viszi haza az iratot? További probléma, mondta, hogy amikor a kormányzat arról beszél, hogy "a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti", akkor ebbe az elképzelésbe ezen logika alapján bele kellene tartoznia az összes, a pártállam idején keletkezett iratnak. Így 18 kilométernyi iratanyagot kellene kiosztani, "vigye, aki kapja" alapon, pusztán azért, mert nem megengedett eszközökkel készültek.

A történész felhívta a figyelmet arra, hogy a Történeti Hivatalt, majd 2003-ban annak jogutódját, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát éppen azért hozták létre, hogy ezeket az iratokat szakszerű helyen őrizzék. "Ilyen sehol a világon nincs, hogy köziratot magánembereknek odaadnak" - tette hozzá. Megjegyezte: a pártállami diktatúrában az állambiztonság nem külön működött a rendszer többi részétől, hanem azokkal szervesen összefüggött, ezért értelmetlen elkülöníteni a hatalmi struktúra többi részétől.

Hangot adott annak a véleményének is: arra buzdítani, hogy a megfigyelt emberek az állambiztonsági iratokat akár meg is semmisíthetik, "egy államtitkár szájából még ötletként is rosszul hangzik". Megfogalmazása szerint az rendben van, hogy a mai demokráciának terhes a pártállami múlt, ugyanakkor ezen az alapon a mostani országgyűlési képviselői irodaházat vissza kellene adni az MSZMP ma még élő párttagjainak, mert ez az épület korábban az MSZMP Központi Bizottságának volt a székháza.

A csütörtökön megjelent kormányrendelet értelmében az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek. Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek korábban azt mondta: a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. Az új kormányhatározat és rendelet értelmében a megfigyeltek nem betekintést nyernek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket.

Az állam a nem jogállami eszközökkel készített aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat - tette hozzá. A Kenedi-bizottságnak Kenedi Jánoson kívül tagja volt Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság alakult. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottságot hoztak létre az ügynökkérdés vizsgálatára.

2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak, majd 2007-ben megalakult a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására.