Benyújtotta az Országgyűlésnek a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatát hétfőn a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP); a módosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van. A módosítások 2012. január 1-én léphetnek életbe.

A Harrach Péter frakcióvezető, Latorcai János és Rubovszky György által jegyzett, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat indoklása szerint a vasárnapi munkavégzés csak kivétel lehet, amelyet csak az indokolt mértékben és esetekben, szűken értelmezve lehet elrendelni. Mint írták, nem indokolt a vasárnapi munkavégzés pusztán a három vagy ennél több műszakos munkarend alkalmazása miatt, ha a munkáltató nem dolgozik megszakítás nélküli munkarendben. A javaslat hatályon kívül helyezné továbbá azt a jogszabályi passzust, amely munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a heti pihenőnapok összevonásával is lehetővé teszi a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzést.

Az előterjesztés lehetővé tenné az állampolgárok hétvégi pihenését szolgáló, ahhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi tevékenység munkaviszonyban történő végzését is, azonban ezek körét a vasárnap, mint általános heti pihenőnap céljához igazodóan korlátozza. A javaslat ugyanakkor egységes vasárnapi pótlékot vezetne be a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetére függetlenül attól, hogy arra milyen okból kerül sor. 

Kitérnek arra is, hogy a rendszeresen vasárnap végzett munka számos esetben tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést. A vasárnap is munkát végzőknél mérhetően lényegesen rosszabbak az egészségügyi statisztikák, s a vasárnapi munkaszünetnek komoly környezetvédelmi vonatkozása is van. Vasárnaponként a városokból kitisztulhat a szmog, országszerte jelentősen csökkenhet a zajterhelés.

A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint - mutatnak rá, így érinti a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, érinti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. A kellően súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelező elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait - emelik ki.

Utalnak az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére is, amely megfogalmazta, hogy a vasárnapi pihenőnap szokása a hagyományokon alapul, jelenlegi célja az, hogy az állampolgárok számára egységes heti pihenőnapot biztosítson. Az Alkotmánybíróság arra is utal ebben a határozatában, hogy a munkajogi szabályozás egyetlen egységes heti pihenőnap biztosítására törekszik a lehetőségek határain belül. Rámutattak, hogy az éjjel-nappali szolgáltatások jelenlegi ütemű terjedése, avagy az, hogy azok a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhetőek, társadalmilag nem fenntartható. Az "éjjel-nappali társadalom" szükségszerűen vonja magával a munkavállalók egyre hosszabb heti munkaidejét, és a hagyományostól eltérő munkaidő beosztását. 

A boltok vasárnapi nyitva tartása következtében - a számukra kötelezően elrendelt vasárnapi munkavégzés miatt - hazánkban hozzávetőlegesen százezer családot fosztanak meg rendszeresen a szabad vasárnap szociális vívmányától. Az előterjesztők kitérnek arra is, hogy felmérések szerint a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként, s a kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1- 2 százalékos, az ő számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelműen veszteséges. A törvénymódosítás - ha az Országgyűlés elfogadja - 2012. január 1-jén lépne csak hatályba, hogy megfelelő időt biztosítsanak a kereskedők és a vásárlók, a munkáltatók és a munkavállalók számára a változásokra való felkészülésre.

A kezdeményezés előzményeként a Kereszténydemokrata Néppárt 2007 júniusában indította el vasárnapi pihenőnapért folytatott kampányát, ehhez kapcsolódóan adta ki a Szabad vasárnap chartát. Ehhez eddig 14 szervezet csatlakozott, köztük a Jobbik Magyarországért Mozgalom, amely korábban szintén törvényjavaslatot adott be a szabad vasárnapért.

A hét utolsó napján a boltok nyitva tartását korlátozó szabályozás már számos európai országban - például Ausztriában és Németországban - működik. Az akciót több európai ország kereskedelmi szakszervezete Brüsszelben indította el, céljuk, hogy a szabad vasárnap egységes európai szabályozásáért összesen egymillió aláírást gyűjtsenek össze. Magyarországon az 1990-es évek eleje óta szabad nyitvatartási rendszer működik: a boltok nyitva tartását csak ünnepnapokon korlátozzák. A magyarországi áruházláncok véleménye megoszlik a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról, az azt ellenzők szerint a szigorítás ellentétes a vásárlók érdekeivel.