Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Közép-európai Egyetem oktatója úgy fogalmazott: a 2010-ben megkezdett program fő céljait az uniós tagállamok állam- és kormányfői határozták meg, végrehajtására az Európai Bizottság adott ki cselekvési tervet, ebben találhatók a konkrét intézkedési tervek.

A program nagyon ambiciózus, hét nagyobb fejezetet tartalmaz - közölte. Ezek közül az egyik az unió polgárainak életét megkönnyítő intézkedésekkel foglalkozik: előírja, hogy a tagállamok igazságügyi szerveinek döntéseit a jelenleginél nagyobb mértékben fogadják el, erősítve a kölcsönös elismerés elvét mind a polgári, mind pedig a büntetőügyekben.

A cselekvési terv abból indul ki, hogy ha a schengeni övezettel a tényleges határokat már lebontották, s ezzel több, határokon átnyúló üzleti és személyes kapcsolat jön létre, akkor meg kell könnyíteni az ezekben a kapcsolatokban bekövetkező problémák megoldását is - mondta. Nagy Boldizsár példaként említette, hogy ha két, különböző tagállamból származó ember házasságot köt, majd később úgy döntenek, elválnak, a program megvalósulása egyszerűbbé teheti a bontópert vagy a közös gyermekek láthatásának szabályozását.

Mint a nemzetközi jogász kifejtette, egy másik fejezet az idegengyűlölet csökkentését és a gyermekek jogainak erőteljesebb védelmét taglalja, de a biztonság növelése is hasonlóan fontos feladat. A program a súlyos, szervezett bűncselekmények elleni küzdelem összehangolására helyezi a hangsúlyt, köztük az emberkereskedelem, a gazdasági bűnözés és korrupció, a kábítószer-kereskedelem vagy a terrorizmus elleni fellépésre.

Nagy Boldizsár elmondta: az Európa a globalizált világban című fejezet az EU külső határainak integrált védelmével és a vízumpolitika továbbfejlesztésével foglalkozik. Egy további fejezet pedig a migrációs ügyeket öleli fel, megkülönböztetve a menekültek ügyét a munkavállalási, családegyesítési és tanulási szándékkal útra kelőktől, az úgynevezett reguláris migrációtól.

Úgy fogalmazott, az EU soros elnöki posztját betöltő tagállam az Európai Bizottság cselekvési tervéből választhat ki néhány feladatot, ezek megvalósítását sürgetve a fél éves elnökség idején. Erre alapvetően két lehetősége van: közvetítőként az informális tárgyalásokon meggyőzheti a "még ellenálló" tagállamokat, vagy a cselekvési terv alapján benyújtott bizottsági javaslatnál elfogadhatóbb, kompromisszumos dokumentumot dolgoz ki - fejtette ki.

A reguláris migráció kapcsán a 2011 első félévében esedékes magyar elnökség a vízumügyeket és a munkavállalás speciális formáit helyezi előtérbe - fejtette ki. Az előbbieknél további könnyítésekről tárgyalnak Oroszországgal, Ukrajnával és Moldovával, illetve Kanada szigorító szándékait igyekeznek elhárítani, míg a munkavállalással kapcsolatban a már megkezdett tárgyalásokat folytatják a szezonális munkavállalókról, valamint a vállalaton belül áthelyezettekről szóló irányelv-tervezetekről - hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, az irreguláris migráció körében a magyar elnökségi program egyebek mellett foglalkozik a kiutasított harmadik országbeli állampolgárok hazatérésével, egy visszafogadási egyezmény létrehozásával Fehéroroszországgal és a visszaküldés tilalma alatt álló, de más nemzetközi védelemben nem részesülő migránsok egységes jogi helyzetének kialakításával. A magyar elnökség idején kezdi meg tényleges működését Máltán az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, ez valószínűleg ugyancsak sok teendőt ad - jegyezte meg.

Az elnökséget jelenleg betöltő Belgium egyebek mellett a közös menekültügyi rendszer fejlesztését, a külső határok megerősítését és az embercsempészet elleni küzdelmet szorgalmazza - mondta.