Mire adhat egyest a tanár, és mire nem?
Igazolatlan hiányzásért és rossz magatartásért egyetlen diáknak sem lehet egyest adni, az el nem készített házi feladatért és az üresen hagyott tesztlapokért azonban joggal jár az elégtelen. Mi alapján dönthetnek a tanárok a félévi és év végi jegyekről? Megnézhetik-e a szülők a kijavított dolgozatokat? És mit tehetnek a tanulók, ha úgy érzik, ok nélkül buktatták meg őket?
Húsz dollárért, vagyis négy-ötezer forintért „vásárolhattak” jobb jegyeket egy dél-karolinai középiskola diákjai 2009 novemberében. A végzősök két tantárgyat választhattak ki, amelyekből – némi pénz fejében – megúszhatták a bukást, vagy éppen ötösre javíthatták közepes eredményeiket. A „pénzért osztályzatot” akcióval ez az iskola Magyarországon megszegte volna a közoktatási törvényt, amely – bár csak szűkszavúan szól az érdemjegyekről – azt leszögezi, hogy kizárólag tanulmányi teljesítményt lehet jegyekkel értékelni.
Egy dolgozat alapján senkit nem lehet megbuktatni
A tanárok viszonylag szabadon dönthetnek arról, hogy milyen jegyeket adnak a diákoknak – igaz, az autonómiájuk nem korlátlan, az iskola pedagógiai programjában és a helyi tantervben szereplő szabályoktól nem térhetnek el. "A pedagógus az értékelés, minősítés során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, de ezeknek természetesen összhangban kell lenniük a jogszabályi előírásokkal, illetve az intézmény pedagógiai programjával" - áll Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosának 2009-es beszámolójában.
A cikk folytatását az Eduline oktatási portálon olvashatja.
