Egykamarás maradhat a parlament
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke szerencsésebbnek tartaná, ha az alkotmányt nem csak két egymást követő Országgyűlés kétharmados döntésével lehetne módosítani.
Gulyás Gergely szerint az új alkotmánykoncepció végleges szövegében várhatóan már csak az egykamarás parlament marad benne. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke hétfőn azt mondta: szerencsésebbnek tartaná, ha az alkotmányt nem csak két egymást követő Országgyűlés kétharmados döntésével lehetne módosítani.
Gulyás Gergely újságíróknak úgy nyilatkozott: az egy- vagy kétkamarás parlament alternatívaként szerepel a tervezetben, erről az alkotmány-előkészítő bizottság a jövő héten dönt. Leszögezte: a bizottságban jelentős többségben vannak azok, akik az egykamarás parlament mellett teszik le a voksukat. Szerinte a koncepció végleges változatában már csak ez a marad benne. A fideszes politikus az alkotmánymódosítás jövőbeli módjáról azt mondta, még nincs végleges álláspont. Személyese véleményét hangsúlyozva kiemelte: nem tartaná szerencsésnek, ha a szabályok annyira rugalmatlanná válnak, hogy két egymást követő Országgyűlés tudná csak kétharmados többséggel az alkotmányt módosítani. Úgy vélekedett: vagy a jelenlegi szabályok maradnak meg, vagy nagyobb többséghez kötik az alkotmánymódosítást.
Felhívta a figyelmet, hogy a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum munkaanyag, azt még megtárgyalja a bizottság, utána az Országgyűlés is, majd elkészül a törvénytervezet szövege, amelynek szintén lesz parlamenti vitája. A Szent Korona kapcsán kiemelte: a koncepció annak említését teszi szükségessé. Hozzátette: fenntartják azt, amit a szocialista-szabad demokrata többség által meghatározott, ma is hatályban lévő alkotmánykoncepció rögzít: a preambulum történeti részében a Szent Koronának a magyar államiságban betöltött fontos szerepére utalni kívánnak.
Az abortusszal kapcsolatban kitért arra, hogy a koncepció azt mondja: az államnak védelmi kötelezettsége van a fogantatástól a halálig. Ismertetése szerint két alkotmánybírósági határozat teszi egyértelművé, hogy az államnak a megfogant élettel kapcsolatban is van védelmi kötelezettsége. Az új alkotmányba ez kerül bele - húzta alá. Leszögezte: nem igaz, az az interpretáció, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog a magzati életet feltétlenül és abszolút voltában illetné meg ugyanúgy, mint ahogy megilleti a megszületetteket.
Az új alkotmány nem teszi majd szükségessé a magzati élet védelméről szóló jelenlegi törvény módosítását - mondta azzal, hogy az alkotmányból semmilyen kötelezettség a törvényhozóra nem hárul majd, "nem tudunk olyan szabályozást elképzelni, ahol a nő döntési szabadsága ne maradna meg". Gulyás Gergely szerint a múlt héten, amikor ismertté vált az alkotmány-előkészítő eseti bizottság koncepciója, lelepleződtek az MSZP eddigi nyilatkozatainak valótlanságai. A szocialisták azt mondták ugyanis, hogy ha a Fidesz kétharmados többségre tesz szert, akkor Orbán Viktor erős elnöki rendszert, de inkább királyságot szeretne. Egyértelmű, hogy megmarad az elmúlt 20 évben megszokott közjogi berendezkedése, de lesznek kisebb-nagyobb pontosítások - közölte még. Úgy fogalmazott: örülnek a társadalmi vitának, amely a koncepció ismeretében megkezdődött, azt szeretnék, ha az tudományos műhelyeken, egyetemeken, "falvakban és városokban", mindenütt folyna.
Az MTI kérdésére, hogy az eseti bizottság várják-e a még a miniszterelnök véleményét, azt válaszolta: az Orbán Viktor melletti tanácsadó testület várhatóan egy későbbi szakaszban ismerteti majd a véleményét; senki nem volt köteles ismertetni az álláspontját, a közjogi méltóságoknak volt erre lehetőségük, a miniszterelnök ezzel egyelőre nem kívánt élni.