Salamon: december közepén nyújthatják be az új alaptörvény koncepcióját
December közepén nyújthatja be az alkotmány-előkészítő eseti bizottság az Országgyűlésnek az új alaptörvény koncepcióját - mondta Salamon László, a testület kereszténydemokrata elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Közölte: az eseti bizottság a tervek szerint december 10-15. között vitatja meg a munkaanyagot, amelyet az összegző munkacsoport szerdán fogadott el. Ha pozitív döntés születik, ezt követően nyújthatják be azt az Országgyűlésnek.
Kérdésre válaszolva elmondta: sajnálja, hogy az ellenzék kivonult menet közben az alkotmányozásból. Az alkotmány ugyanakkor nem pártügy, nemzeti elfogadottsága nem azon múlik, hogy hány párt támogatja a parlamenten belül és kívül, hanem azon, hogy a magyar nemzet magáénak érzi-e, elfogadja-e - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: reméli, egy ilyen alaptörvényt sikerül majd megalkotni.
A KDNP-s politikus összegzése szerint ők a jelenleginél kisebb alkotmányban gondolkodnak, az alkotmányos berendezkedés összes szabályát, de még csak többségét sem kell bevinni az új alaptörvénybe. Az alkotmányba csak fundamentális, hosszú távú, évtizedekre szóló rendelkezéseket szabad beemelni - hangsúlyozta.
A kormánypárti honatya kérdésre kitért arra is, hogy az elmúlt húsz évben nagyon sok alkotmánymódosítást történt. Ez megengedhetetlen, erodálja az alkotmány tekintélyét, és a törvénynek sem tesz jót - mondta. Utalt arra, hogy az alkotmányokat két csoportra szokták osztani, merev és rugalmas alkotmányokra, s előbbiek nehezen módosíthatók. Mint kiemelte: azt szeretnék, hogy az új magyar alaptörvényt ne lehessen könnyen változtatni. A koncepcióban szereplő passzus erre vonatkozik.
Salamon László elmondta, még nem született bizottsági döntés az egy-, illetve kétkamarás parlamentről, jogi értelemben tehát nyitott a kérdés. Abban megállapodtak, hogy a bizottság mindenképpen dönteni fog, és az Országgyűlés elé már egy változat kerül.
Úgy látta, hogy a Fideszen belül erősebb a támogatottsága az egykamarás parlament megőrzésének, így ennek nagyobb lehet a valószínűsége, de nem kívánta megelőlegezni a bizottsági döntést. Megjegyezte: a KDNP körében inkább jellemző a kétkamarás parlament támogatása, de ez nem pártkérdés, hanem szakmai, alkotmányjogi kérdés. A KDNP-s politikus a maga részéről a kétkamarás parlament mellett tette le a voksát, s azon álláspontjának adott hangot, hogy ez a hatalommegosztás eszméjének még teljesebb megjelenítését tenné lehetővé. Ha ez jönne létre, annak nem feltétlenül olyan hivatásszerű tagokból kellene állnia, mint amennyire a képviselőség ma hivatássá vált. Ha társadalmi szervek delegálnának ide tagokat, akkor nekik nem kellene feltétlenül képviselői fizetést adni - vélte.
A magzat védelmét megjelenítő passzusról azt mondta, hogy azt a védelmet adja meg, ami az embert is megilleti, azaz elismeri, hogy a magzati élet is emberi élet. Mint mondta, nem egyedülálló a megfogalmazás, a német alkotmány is tartalmazza ezt a rendelkezést.
"Nyilvánvalóan (...) ez nem zárja ki feltétlenül az abortuszt" - mutatott rá, hozzátéve: ugyanakkor "nem lehetséges egy magzatot szemölcsként kezelni". Idézte Sólyom László volt államfőt is, aki szerint az igazságot ki kell mondani, azaz biológiai értelemben az emberi élet a fogantatással kezdődik. Részletekbe az alkotmány alapelvei során nem bocsátkoznak - jelezte.
A határon túli magyarok választójogával kapcsolatban az alaptörvény koncepciója azt rögzíti, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog - mondta. Salamon László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az alkotmányban ennyit kívántak rögzíteni, a részleteket kétharmados törvényben szabályozzák majd.
A címer esetleges megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta: régi hagyomány volt, hogy tölgyfalomb övezte a címert, ezt tették magukévá, de a végleges döntést a bizottság hozza meg.
Arról, hogy lehet-e népszavazás az alkotmányról, úgy nyilatkozott: az alkotmány módosításának, és ehhez kapcsoltan egy új alaptörvény megalkotásának szabályait a hatályos alkotmány rendezi. Ez úgy szól, hogy ezekben a kérdésekben a döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges - mondta a kereszténydemokrata politikus.