2010. november. 15. 07:58 Blikk Utolsó frissítés: 2010. november. 15. 10:51 Itthon

A BKV-bérletet bankkártya válthatja fel

Bankkártya vagy mobiltelefon válthatja fel a BKV papírra nyomtatott bérletszelvényeit – tudta meg a Blikk.

Az utasok nem az ellenőröknek mutatnák meg a szelvényüket, hanem bankkártyájukat vagy mobiltelefonjukat illesztenék a metróállomásoknál lévő beléptetőkapukhoz. A buszokon, villamosokon az ellenőrök elektromos készülékkel ellenőriznék, fizetett-e valaki az utazásért.

Az új módszer nyomán véget érhetnek az időt rabló sorban állások hónap elején a pénztáraknál, hiszen otthon, számítógép előtt ülve is megvásárolhatnánk a bérletet. Döntés egyelőre nincs, de a Blikk úgy tudja, a néhány hete megalakult Budapesti Közlekedési Központban más lehetőség mellett komolyan foglalkoznak ennek a technikának a budapesti alkalmazhatóságával is.

A bankkártya mint utazási bérlet viszonylag újnak számít, Londonban is most készülnek bevezetni. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója megerősítette a lap információit, de mint mondta, még csak tájékozódnak. "Nem szeretnénk a budapesti jegyrendszer megújítását sok évig húzni, de elkapkodni sem. Más városok rendszereinek előnyeit, hibáit alaposan ki fogjuk elemezni, mielőtt a budapesti sajátosságokhoz illeszkedő rendszer bevezetéséről döntünk" – közölte Vitézy.

A BKV évekkel korábban már tervezte, hogy csipkártyára cseréli a papírt, végül azonban a több tízmilliárdos költségek miatt letettek az újításról. A Blikk úgy tudja, a bankkártyás vagy mobiltelefonos megoldás lényegesen olcsóbb, mivel a számítástechnikai háttér ott van a bankoknál, illetve a mobiltársaságoknál, a tömegközlekedés pedig óriási üzlet lenne a pénzintézeteknek, akár állnák is a költségek jó részét. "A kapuk kiépítése a mi dolgunk lesz, viszont erre lehet pályázni az Európai Uniónál" - mondta a lapnak Vitézy.

Hirdetés
Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?