Az előterjesztés indoklásában azt írják, hogy a társadalmi és szakmai igényekre reagálva módosítanak a fogolyszökés tényállásán. A jelenlegi szabályozás szerint ha valaki a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi, házi őrizet vagy előzetes letartóztatás rendelhető el, vagy bírsággal sújtható. A házi őrizet szabályainak megszegése esetén pedig előzetes letartóztatás rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, ugyancsak bírság szabható ki.

Ugyanakkor a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályait többféleképpen meg lehet szegni, annak vannak enyhébb és súlyosabb formái - mutat rá az előterjesztő. A jogalkalmazási tapasztalatok szerint indokolt, hogy e szabályszegések között a törvény is különbséget tegyen, és ne csak az adott eljárásban legyen jogkövetkezménye, hanem a súlyosabb szabályszegés büntetendő cselekmény is legyen. A javaslat szerint "fogolyszökést követ el az a terhelt, aki abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vágy a házi őrizet szabályait".

A javaslat feloldja azt az ellentmondást is, amelyet egy idei törvénymódosítás okozott azzal, hogy mind halmazat, mind az erőszakos többszörös visszaeső esetén kötelezővé tette az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását meghatározott feltételek esetén, ugyanakkor a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint életfogytig tartó szabadságvesztés csak azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Az indítvány ezt az ellentmondást úgy oldja fel, hogy kizárja a kötelezően alkalmazandó életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazását mind halmazat, mind erőszakos többszörös visszaeső esetén a húszévesnél fiatalabbakkal szemben.

A törvénymódosítás a választottbírák vesztegetésével is foglalkozik, akik büntetését a jelenlegi magyar szabályozás nem teszi lehetővé, mivel a Btk. szerint nem minősülnek hivatalos személynek. A mostani módosítással azonban a választottbírákat is beemelik a hivatalos személyek közé. A javaslat módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt is, és az Alkotmánybíróság azon határozatához igazít több passzust, amely kimondta az ügyész kötelező jelenlétét a tárgyaláson.