Ez családonként évente átlagosan félmillió forintos éves megtakarítást jelent. A szakértők szerint elsősorban a hitelek visszafizetése és a hitelfelvételi hajlandóság csökkenése miatt történt javulás, a hosszú távra szóló befektetések még kevésbé ismertek és népszerűek.
A lakossági megtakarítás valójában jelenbeli fogyasztásról való lemondás, későbbi fogyasztásért cserébe. Ez a forrása annak, hogy a vállalatok tőkét halmozzanak fel, munkahelyeket, gazdasági növekedést teremtsenek.

Az ezredfordulón beinduló lakossági hitelezés megnyitotta a lehetőségét annak, hogy épp az ellenkezője történjen, azaz a korábban elfojtott fogyasztás meglódulása a jövőbeli jövedelmek terhére vált lehetővé. E tekintetben a magyar mentalitás Ugrai Péter, a Concorde Értékpapír Zrt. lakossági üzletágának igazgatója szerint az angolszász mintát követte, szemben a magas megtakarításokkal rendelkező, ma a világgazdaság motorját adó német, kelet-ázsiai, kiemelten kínai - 20 százalékos GDP-arányos lakossági megtakarítás - mintával.

A Concorde szakértői úgy vélik: ugyanakkor az ország teljesítőképessége jelentős hazai megtakarítások nélkül nem javulhat számottevően.
A magyar lakosság megtakarítási rátájának javulása elsősorban annak köszönhető, hogy az adósok egy része visszafizeti hiteleit, illetve a lejáró hitelek helyett kevesebb hitelt vesz fel. Az összes hitelállomány ezért csökken.

Emellett a lakossági pénzügyi eszközök növekedése alaposan lelassult. A válság következtében megcsappant jövedelmekből egyrészt kevesebbet tud félretenni, másrészt a banki kockázatkezelők ma kevesebb hitelképes ügyfelet látnak, mint néhány évvel korábban. „A nagy hitelfelvételek időszaka nem valószínű, hogy egyhamar visszatér, a bankrendszer állapota ma ezt legalábbis kérdésessé teszi. A nagyobb értékű fogyasztási cikkek, lakások megvásárlásához pedig ismét divatba kell jönnie az előtakarékoskodásnak, aminek ma csak halvány jeleit látjuk” – állítja a változó tendenciákra utalva Ugrai Péter.

A Concorde elemzése megállapítja: a mai kormányzati tervek alapján a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások jelentős része valószínűleg eltűnik. Ennek az intézkedésnek a lakossági megtakarításokra gyakorolt negatív hatását vélhetően részben  kompenzálja az, hogy a főleg a magas keresetűeket érintő adócsökkentés jó részét ezek a családok takaríthatják meg.

Igaz azonban az is, hogy olyan megtakarításból, amely a közelmúltban tapasztalt sokkok alkalmával tudna áthidaló puffert jelenteni a megtakarítóknak, ma még csak nagyon kevés képződik. A megszűnő külföldi finanszírozás egyelőre olyan kényszer-reakciókat volt csupán képes kiváltani a lakosságból, amelyek még nem növelik az ellenállóságunkat a jövőbeni „meglepetésekkel” szemben, pusztán korrigálják a korábbi túlzásokat.

„Hogy a teljes tanulságot is levonták-e az elmúlt évek leckéjéből a magyar emberek, csak akkor tudható meg, ha ismét emelkednek a kockázatok elleni biztosítás gyanánt félretett pénzügyi eszközök, ha a lakosság nemcsak kevesebb hitelt vesz fel, hanem elkezdi a tömeges előtakarékoskodást és a hosszú távú gondolkodást.
Ez utóbbira lenne szükség a gazdaság egésze szempontjából is: jelentős hazai megtakarítások nélkül nem várható el ugyanis, hogy az ország teljesítőképessége javuljon, hogy érdemben csökkenjen az ország külföldtől való függősége” – idézi az összegzés Ugrai Pétert.