Fidesz: tartózkodó magatartás az alkotmányügyi bizottságban
Hétfőn a Parlamentben ülésezett az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága. A képviselők szakmányban szavaztak különböző törvényjavaslatokról, illetve a hozzájuk érkezett módosító indítványokról. A bizottság fideszes elnökét, Balsai Istvánt és egyik szocialista tagját, Lamperth Mónikát kérdeztük.
Az ellenzéki képviselőnőnél az általa és Mesterházy Attila szocialista pártelnök által jegyzett, Az új alkotmány társadalmi egyeztetéséről címet viselő törvényjavaslat felől érdeklődtünk. Ezek szerint a Magyar Szocialista Párt – a Nemzeti Együttműködés jegyében – híve egy új alkotmány megalkotásának? – kérdeztük. A volt belügyminiszter szerint az Alkotmány „nemcsak jó és alkalmas a demokratikus intézményrendszer működtetésére, hanem tiszteletreméltó is”. Ennek megfelelően az MSZP szerint nincs szükség az Alkotmány gyökeres átírására, „de ha már van olyan szándék, hogy az Alkotmányhoz hozzá akar nyúlni a parlamenti többség, akkor egy modern, a mostani viszonyoknak megfelelő, új tárgyköröket is szabályozó […] alkotmányt el tudunk képzelni”. Lamperth szerint az új alkotmányban szabályozni lehetne a közpénzek kezelését, vagy garantálni a szociális jogokat.
„Ez olyan társadalmi ügy, amely tekintetében a legszélesebb nyilvánosságot kell biztosítani, továbbá az állampolgárok és az általuk létrehozott társadalmi szervezetek számára intézményes kereteket kell létrehozni a véleményformáláshoz” – idéztük a törvényjavaslat indoklását. A különböző társadalmi szervezetek bevonása az alkotmányozásba nem gyengíti-e a parlamentarizmust? – kérdeztük. „A magyar társadalom – hála Istennek – nem homogén. Egy plurális demokráciában a sokféleségnek meg kell jelennie a döntéshozatal előtt. Az előkészítés során a jogalkotónak szerintem igenis dolga a sokszínű magyar társadalom véleményének megismerése” – reagált a hvg.hu megkeresésére Lamperth Mónika.
A szocialista javaslatot egyébként csak az MSZP támogatta, míg a Fidesz-KDNP alkotta bizottsági többség tartózkodott, a Jobbik és a Lehet Más a Politika szintén. Schiffer András, a Lehet Más a Politika egyetlen bizottsági tagja nem volt jelen a szavazáson, így ő, mivel ezt a Házszabály megengedi, helyettesítést kért – az ügy pikantériája, hogy – a jobbikos Gaudi-Nagy Tamástól (!).
Balsai István fideszes bizottsági elnököt arról faggattuk, hogy a kormány által nem támogatott ellenzéki javaslatokat következetesen, az egész bizottsági ülés alatt miért tartózkodással, nem pedig „nem” szavazattal utasította el a kétharmados többség. „Udvariasságból. […] Ha egy javaslatot nem támogatunk, ahhoz elég tartózkodással szavazni” – világított rá Balsai.
Szegő Péter
