„A hazai jog azonban nem ismeri, nem szabályozza a természetes személyre kiterjedő hatályú csődeljárást, holott egy kiegyensúlyozott, szabályozott rendszer a hitelezők számára is védelmet jelentene követeléseik érvényesítésekor” – vezette be a magáncsőd bevezetésére beadott törvényjavaslat ismertetését Szekeres Imre szocialista politikus keddi sajtótájékoztatóján.
 
Ma pusztán a hitelező – jellemzően egy bank, de sok esetben közműszolgáltatók – jó szándékán múlik, hogy megpróbálkozik-e valamilyen, az adós számára is megfelelő, méltányos megoldással (adósság átütemezéssel, kamatcsökkentéssel, futamidő hosszabbítással, részleges adósság-engedménnyel), de nincs szervezett, rendszerszerű intézménye a magánadósságok rendezésének – hangsúlyozta Szekeres. Ez korábban is súlyos hiányosság volt, noha csak időnként – főleg egy–egy kilakoltatási ügy kapcsán irányult rá a közvélemény figyelme, a 2008-ban megkezdődött adósságválság nyomán azonban különösen élessé vált.
Az adósságrendezési eljárás mind a hitelezők, mind az adósok számára előnyös lehet, mivel az adósok számára lehetőséget teremt az egzisztenciális újrakezdésre. A beterjesztett törvényjavaslat három lépcsős adósságrendezési eljárást ír elő, amelynek első két lépcsője a vállalkozásokkal szembeni csődeljáráshoz hasonlítható.

A javaslat első pontja szerint az adós egyezségkötési eljárás megindítását kérheti a bíróságtól. Ennek megindulásától kezdve csődvédelemben részesül, vagyis vele szemben sem végrehajtási, sem – néhány kivételt leszámítva, mint pl. tartásdíj – egyéb fizetési eljárás nem indítható. A bíróság az eljárás megindításáról 15 napon belül dönt, vagyonfelügyelőt nevez ki, akinek 45 napja van arra, hogy számba vegye a tartozásokat, és az adós lehetőségeit figyelembe véve a fizetőképesség helyreállítását célzó egyezségi javaslatot készít. Amennyiben – akár az első alkalommal, akár a javaslat átdolgozásával több tárgyaláson keresztül – egyezség jön létre, azt a bíróság jóváhagyja, amivel érvénybe lép, és az eljárás lezárul.

A második lépcső a gyorsított csődeljárás, amire akkor kerül sor, Ha nem sikerül az egyezséget létrehozni, akkor a bíróság gyorsított csődeljárást kezdeményezhet – ez a második lépcső a tervezetben. Ennek során a vagyonfelügyelő számba veszi a tartozások kielégítésére szolgáló vagyont, és javaslatot tesz annak az adósok közötti – a javaslatban részletesen szabályozott elvek és eljárások szerint – értékesítésére, szétosztására. Mindez a vállalkozások felszámolási eljárásához hasonlítható. „Amennyiben ez megtörténik, a fennmaradó kielégítetlen tartozások számviteli szempontból behajthatatlan tartozásnak minősülnek. Az adóssal szemben azonban helyzetének javulása esetén a polgári eljárás szabályai szerint érvényesíthetik megmaradt követeléseiket a hitelezők, ami nyilvánvalóan további bizonytalanságot jelent a számára, másfelől nem ösztönzi újabb erőfeszítésekre.”

Ezzel szemben védelmet nyújt, a tartós törlesztési eljárás, ami az adósságrendezés harmadik lépcsőjét képezi. Szintén a bíróság dönt róla, és a hitelezők jóváhagyása szükséges hozzá. Az adós ennek során további törlesztést vállal. Átmenetileg lemond a megmaradt vagyona és jövedelme egy része fölötti rendelkezésről, és arra a vagyonfelügyelőt hatalmazza fel. Gazdálkodása, és életvitele egy része így szoros felügyelet alá kerül, ami lehetőséget biztosít arra, hogy egy hozzáértő szakember irányítása mellett folytassa gazdálkodását, oly módon, hogy életfeltételeit – és családja feltételeit – semmi ne veszélyeztesse.
Ez a szakasz alapesetben 5 évig tart, de megfelelő feltételek esetén a vagyonfelügyelő, illetve a hitelezők jóváhagyásával, két évvel rövidíthető, vagy egy évvel meghosszabbítható. A tartós törlesztési eljárás során ki nem elégített követelések végleg behajthatatlan tartozásnak minősülnek, így azt követően az adóssal szemben már nincs helye további követelésnek.

Szekeres Imre hangsúlyozta, a magáncsődnek a törvényjavaslatban bevezetett intézménye igen kemény feltételeket tartalmaz az adós számára. „Ezek vállalása azonban lehetővé teszi, hogy megfelelő segítséggel kikerüljön a kilátástalannak látszó helyzetből, ne kerüljenek veszélybe mindennapi életfeltételei, és anyagi helyzetének rendezését követően nyugodtan folytathassa életét.” Az MSZP álláspontja szerint ennek a jogintézménynek a mielőbbi bevezetése jelentheti az igazi kitörési lehetőséget a hitelek fogságából. „Ezért javasoljuk, hogy minél előbb, lehetőleg a kilakoltatási moratórium lejártakor ez a törvény lépjen hatályba.”

A Fidesz szintén a kilakoltatási moratórium lejártáig akarja a parlament elé vinni a devizahitelesek megsegítésére kidolgozott, nyolc pontból álló jogszabálytervezetet. A javaslatnak három alapelve van: a hitelt vissza kell fizetni, a segítségnyújtás nem veszélyeztetheti banki hitelezés rendszerét, valamint, hogy arányos kockázatviselésnek kell lennie a bankok és a hitelfelvevők között.

A csomagban a következő intézkedések találhatóak. 1. Egyoldalú szerződés módosítás tilalma az ügyfél számára hátrányos esetekben. 2. Az önkényes kamatemelés tilalma a lakáshitelek esetén. 3. A középárfolyam kötelező alkalmazása a devizahiteleknél. 4. Az ügyfél kérésére a hitel ingyenes előtörlesztésének lehetővé tétele. 5. Kérelem esetén öt éves futamidő hosszabbítás automatikus biztosítása. 6. A tiszta lappal indulás jogának megteremtése: az adóssal szembeni követelés a jelzálog alá vett ingatlan aktuális értékének száz százalékát nem haladhatja meg. 7. A tartós fizetésképtelenség beálltát követően minden büntető kamat, késedelmi kamat, egyéb extra díj és költség felszámításának tilalma. 8. Az igazságosság érdekében a fenti intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére.