Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rendezvényén, a korábban a Magyar Televízió stúdiójaként működő Lajos utcai épületben a kormányfő-helyettes rámutatott: aki nem ismeri a bibliai hagyományt, az nem érti meg Ady Endre verseit vagy Bach zeneműveit.

"Amikor ezek között a falak között újra felhangzik az Isten szava, akkor ez a legrégibb civilizációs és kulturális örökség továbbadását is jelenti" - fogalmazott Semjén Zsolt. Mint hangsúlyozta: a zsinagóga felszentelésének napja szimbolikus, mert ezzel "lezárjuk azokat az évtizedeket, amikor az Isten házát méltatlan célra használták". Amikor újra megnyitják a zsinagógát, akkor "helyreáll a dolgoknak a természetes rendje" - tette hozzá.

Jona Metzger, Izrael Állam országos főrabbija ünnepi beszédében felidézte, hogy ötven évig nem volt ebben a zsinagógában vallási szertartás. "Áldás számunkra, hogy megértük ezt az időpontot" - mondta, megköszönve a magyar kormánynak, hogy szabadon lehet vallást gyakorolni.

A főrabbi szólt arról, hogy vasárnap találkozott Schmitt Pál köztársasági elnökkel, akinek a közelgő zsidó újév (Ros Hasana) alkalmából imakönyvet ajándékozott. Jona Metzger utalt arra, hogy a most megjelentek közül többen kisgyermekként még jártak ebbe a zsinagógába. A mostani zsinagóga-avatással "bebizonyítjuk, hogy Izrael népe él" a nácizmus pusztításai ellenére - hangoztatta.

Jona Metzger emlékeztetett arra, hogy "ez az épület azért épült itt, mert az őseiknek nem engedték meg, hogy közelebb menjenek a városhoz" zsidó voltuk miatt. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez a zsinagóga imádkozó zsidó hívő emberekkel lesz tele, és a magyar kormány a zsinagóga további felújítását a továbbiakban támogatja majd.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kiemelte: "ezek a falak látták a közösség pezsgő virágzását, de a fizikai, szellemi pusztulást is", s "a falak soha nem adták fel a reményt", hogy egyszer a hívek visszatérnek közéjük. Sok ember, egy valódi közösség kezdeményezésére és támogatásával indult újra ez a zsinagóga - mutatott rá.

A vezető rabbi megjegyezte: a gyűlölködő antiszemitizmusra az a válasz, hogy "kezünkbe kell vennünk saját sorsunkat, formálni kell identitásunkat, (...) ha azt akarjuk, hogy mások tiszteljenek, nekünk is tisztelnünk kell önmagunkat". Ki kell nyitnunk a kapukat olyanok előtt is, akik nem zsidó emberek - hangsúlyozta.

A mai nap azt is üzenheti: minden gyermeknek tudnia kell, mi az a zsinagóga, és mindenki gyakorolhassa szabadon a vallását. A tóraszekrény felújítása a magyarországi zsidóság megújulását szimbolizálja. A felújítás június közepén kezdődött és a tervezett munkálatok "rekordgyorsasággal" elkészültek - tette hozzá.

Köves Slomó megemlítette, hogy Simon Peresz, Izrael államfője és Benjamin Netanjahu miniszterelnök levélben üdvözölte a zsinagóga felszentelését.

Jona Metzger és Oberlander Báruch, az EMIH-hez kötődő Chabad Lubavics mozgalom vezetője a szertartáson ünnepélyesen, közösen átvágott egy szalagot, majd az új tóratekercset elhelyezték a tóraszekrényben.

Oberlander Báruch beszédében kiemelte: ez az ünnepség a bizonyítéka, hogy "Isten keze biztosítja ezt a zsinagógát", s "a holokauszt és a múlt rendszer hallgatása után a Tóra és az ima hangja újra hallatszik" olyan fiatalok szájából is, akik a szüleiktől nem kaptak vallásos nevelést.

Jákov Margi, Izrael vallásügyi minisztere az ünnepségre küldött üzenetében többek között azt írta: a zsinagógában újra felhangzó zsidó imák a magyarországi zsidóság megújulását jelképezik. Magyarországon azonban - mint fogalmazott - hallani a gyűlölet és az antiszemitizmus hangjait is, amire "az egyedüli válasz: építeni és cselekedni". Reményét fejezte ki, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a magyarországi zsidóság biztonságban érezze magát, és nem ad teret az antiszemitizmusnak és a rasszizmusnak.

Az ünnepség végén a zsinagógában gyertyát gyújtottak a vészkorszak áldozatainak emlékére. A rendezvényen megjelent mások mellett Fónagy János közlekedési államtitkár, Szőcs Géza kulturális államtitkár, Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter, Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Feldmájer Péter, a Magyarországi Izraelita Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.

A Statusquo Ante vallási irányzathoz tartozó, 2004-ben alakult EMIH elsődleges céljának azt tartja - az MTI-hez korábban eljuttatott közleménye szerint -, hogy "a magyar zsidóságnak azt a kilencven százalékát karolja fel, mely már nemzedékek óta semmilyen módon nem kötődik gyökereihez". Az EMIH egy új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a Statusquo Ante irányzat megújításával egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással - áll a közleményben.

Az EMIH megalakulásával mindhárom zsidó vallási irányzat képviselteti magát Magyarországon: a neológ (Mazsihisz), az ortodox és a Statusquo Ante (EMIH).