Orbán tárgyalt az IMF-delegációval, de részleteket nem árultak el
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön fogadta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Budapesten tartózkodó delegációját - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Ennél többet egyelőre nem árultak el, pedig nagy a tét: ha a felek jövő hétfőig nem jutnak dűlőre egymással, komolyan gyengülhet a forint.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által vezetett kormánydelegáció és az IMF delegációja pénteken folytatják a megbeszéléseket. Néhány napja folynak a megbeszélések a Christopher Rosenberg vezette húsz fős IMF-EU-küldöttség és a Varga Mihály-Matolcsy György vezette magyar kormánydelegáció között a Magyarországnak korábban nyújtott és októberben lejáró 20 milliárd eurós készenléti hitelkeret decemberig történő meghosszabbításának, illetve 2011-től, egy újabb, úgynevezett elővigyázatossági hitelmegállapodás megkötésének gazdaságpolitikai feltételeiről.
Mint arról szerdán beszámoltunk, ha a kormány és az IMF-EU között most folyó tárgyalásokon a felek jövő hétfőig nem jutnak dűlőre egymással, komolyan gyengülhet a forint, ha viszont megszületik a megállapodás, az Orbán-kabinetnek a június elején meghirdetett 29 pont közül jó néhányban vissza kell lépnie. Információk szerint az IMF-EU duó legfontosabb követelése, hogy a magyar kormány nyilvánosan kötelezze el magát a GDP 3 százalékánál kisebb jövő évi deficitcél mellett.
Matolcsy György egy korábbi kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: Magyarország új, elővigyázatossági hitelmegállapodásra készül a Nemzetközi Valutaalappal. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az ország nem kíván lehívni újabb hitelrészleteket az érvényben lévő megállapodás alapján még fennmaradó részből. Varga Mihály a hét elején úgy nyilatkozott, hogy nincs fennakadás a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között folyó tárgyalásokon. A Miniszterelnökség államtitkára, aki részt vesz a megbeszéléseken, kedden az MTI-nek azt mondta, hogy a hétvégére elkészül a szándéklevél. A gazdasági törvénycsomagról pedig a jövő heti zárószavazásig van még idő egyeztetni az IMF-fel - hangsúlyozta az államtitkár.
Az IMF-delegációjában részt vesz az Európai Unió, az Európai Központi Bank képviselője is - erősítette meg Varga Mihály, kiemelve, hogy a delegáció így teljes körű tájékoztatást tud adni az álláspontjáról. Az államtitkár leszögezte: a kormány is elmondta a maga álláspontját. A szándéklevél elkészítéséig még tisztázzuk azokat a kérdéseket, amelyeket másként ítélnek meg, mint a kormány - mondta a Miniszterelnökség vezetője. Magyarország még 2008 november elején állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal és Európai Unióval egy mintegy másfél éves készenléti hitelkeretről. A kormány arra hivatkozva kérte akkor a hitelkeretet a nemzetközi szervezetektől, hogy 2008 őszén "a globális pénzügyi piacokon bekövetkezett események a magyarországi pénzügyi piaci feszültségek felerősödését eredményezték (...) Ennek hatására a kormány és a Magyar Nemzeti Bank átfogó stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a makrogazdasági politika megerősítése és a pénzpiaci nyomás csökkentése."
2008 novemberében a magyar kormány egy 17 hónapos időtartamú, 10,5 milliárd SDR (12,5 milliárd euró) összegű készenléti megállapodást kötött az IMF-fel, ezt egészítette ki egy másik megállapodás az Európai Unióval, amely 6,5 milliárd euró összegű hitelkeretet biztosított Magyarországnak.
Az IMF szakértőivel egyetértésben, 2008 őszén a magyar kormány olyan gazdasági programot dolgozott ki, amelynek fő célkitűzései voltak az állam finanszírozási igényének csökkentése és a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságának javítása, a hazai bankok megfelelő tőkeellátottságának és a belföldi pénzügyi piacok likviditásának fenntartása, valamint a bizalom megerősítése és a megfelelő külső finanszírozás biztosítása az ország számára.
Magyarország azóta kezdeményezte, hogy a hitelkeret futamidejét kitolják az idei év október elejéig, amit a nemzetközi szervezetek jóváhagytak, így az IMF-hitelkeret futamideje (a lehívhatóság időszaka) 23 hónapra nőtt, és így 2010. október 5-ig áll fenn a hitelkeret. Eddig Magyarország 2008. november 12-én 4,96 milliárd eurót, 2009. március 30-án 2,38 milliárd eurót, 2009. június 25-én 1,40 milliárd eurót, és 2009. szeptember 29-én 0,05 milliárd eurót hívott le a valutaalaptól.
Az EU hitelkerete 6,5 milliárd euró, a megállapodás időtartama 2 év, tehát 2010 novemberéig van Magyarországnak lehetősége arra, hogy az EU által biztosított hitelkeretet igénybe vegye. Az uniós hitelkeretből az ország 2008. december 9-én 2,00 milliárd eurót, majd 2009. március 26-án újabb 2,00 milliárd eurót, és 2009. július 6-án 1,50 milliárd eurót hívott le.
A Világbank hitelkerete 1 milliárd euró, ezt még nem hívta le Magyarország. A Világbank hitele azoknak a programoknak a megvalósítását segíti elő, amelyek a nyugdíjrendszer finanszírozásának fenntarthatóságát, valamint az egészségügyi szektor hatékonyságának növelését célozzák.
Az összes lehívásból 12,8 milliárd eurót az állam vett fel, 1,4 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank. (A jegybankra vonatkozó adat tavaly június végi közlés.) Ebből jelenleg a jegybanknál van, mint kormányzati betét 4,8 milliárd euró - az ez év május végi adatok alapján.