Sofőrt faggattak a Csányi-zsarolás tárgyalásán
Tanúmeghallgatással kezdődött pénteken reggel a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Csányi Sándor OTP-vezérigazgató megzsarolása ügyében folyó büntetőeljárás tárgyalása. A vádlottak és az ügyvédeik már arra számítottak, hogy a mai napon akár ítélet is születhet, de a bíró novemberre napolta a tárgyalást.
Ítélethirdetés helyett a több tárgyalási napra is beidézett, de eddig azokon meg nem jelent 42 éves Varga Péter gépkocsivezetőt hallgatta meg tanúként a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) tanácsvezető bírája, Vasvári Csaba a Csányi Sándor OTP-vezér megzsarolásával kapcsolatos büntetőügyben.
Az eset 2007. decemberére nyúlik vissza, amikor e-mailben ötvenmillió eurót követeltek az OTP elnök-vezérigazgatójától azzal, hogy ha nem teljesíti követelésüket, nyilvánosságra hozzák a Bank Center-ügy iratait, melyek szerint állítólag az OTP adócsalásban segédkezett. Az ügyészség három ember ellen súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt emelt vádat. A vádhatóság szerint a zsarolási ügy első rendű vádlottja, Kökény Tibor és másodrendű vádlott-társa, Lőrincz András a történtek előtt találkozott egy balassagyarmati étteremben, ahol Lőrincz megmutatta Varga Péternek a Bank Center-ügy iratait és kikérte azokról a véleményét.
A bíró a pénteki tárgyaláson felolvasta Varga Péter 2008-as, rendőrségen tett vallomását, amelyben a férfi azt állította, hogy Lőrincz fel akarta jelenteni Csányi Sándort. Akkor arról számolt be, hogy 164 milliárd forintot számolt össze a dokumentumokban található, sárga színű szövegkiemelővel áthúzott adatokból, illetve, hogy a pénzügyi tranzakciók 1998-ra vonatkoztak.
Varga Péter a bírónak kijelentette, hogy a harmadrendű vádlottat nem ismeri, majd többször elmondta, hogy meghallgatásának tárgyára, a három évvel ezelőtti találkozó részleteire már nem emlékszik. Először nem is tartotta fenn vallomása egészét, de végül nem változtatott rajta, miután a bíró felhívta a figyelmét arra, hogy több ponton ellentmondásba keveredett korábbi beszámolójával, és ha kiderül, hogy hamis a tanúvallomása, eljárást indít vele szemben. A férfi így a Lőrincz Andrással megtartott szembesítésen is kitartott. A vádlott ugyanis azt állította, hogy Varga több ponton nem mondott igazat. Például abban, hogy ő fel akarta jelenti Csányit, akinek a neve – tette hozzá – nem is szerepelt azokon a dokumentumokon, amelyeket az étteremben megmutatott.
Lőrincz ezzel együtt hangsúlyozta, hogy ő azon ötven ember egyike, aki ma Magyarországon a legjobban ismeri a Bank Center-ügyet. Ugyanakkor nem derült ki, hogy miért a jogi kérdésekben járatlan Varga Péterhez fordult tanácsért, erre egyikük sem adott választ, illetve Lőrincz azzal érvelt, hogy a találkozó csak egy kötetlen beszélgetés volt. Ezen Varga – jogi járatlansága ellenére – azt mondta, hogy szerinte az ügy elévült, majd bírói kérdésre azt felelte, hogy hiányosak az ismeretei, de úgy tudja, ha a bűncselekmény – itt csalás – esetében eltelik a maximális büntetési tétel ideje és az alatt senki nem tesz feljelentést vagy indít vizsgálatot, akkor más senki nem vonható felelősségre.
Ezzel szemben a megzsarolt Csányi Sándor az előző tárgyaláson azt mondta, hogy a bank pénzügyi igazgatósága, illetve auditora is megvizsgálta a kérdéses, 1999-ben történt apportálást. Ám az ügyben – a korábbi, 2000-es APEH-vizsgálathoz hasonlóan – semmit sem találtak. Csányi elmondta azt is, a zsarolást egyrészt a befektetők miatt vette komolyan, illetve azért, mert az ő és a cég reputációját negatívan érinthette volna.