A módosító indítványok határozathozatalára váró törvényjavaslat a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási rendszerét kívánja megváltoztatni, létrehozva a kormánytisztviselő fogalmát a központi államigazgatási szervek, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira. A dokumentum általános indoklása szerint egyebek mellett ilyen változtatást jelenthet, hogy a jövőben a kormánytisztviselők mellett az államot is megilletheti az a jog, hogy indoklás nélkül, két hónap felmondási idővel szüntesse meg a fennálló jogviszonyt.

Magyarországon a II. világháborút követően nem léteztek köztisztviselők, voltaképpen mindenki állami dolgozóként egységes munkaviszonyban állt, és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozott. Az Országgyűlés 1992-ben fogadta el a köztisztviselők, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket. A jogszabály innentől kezdve köztisztviselőként határozta meg azokat, akik állami alkalmazottként a minisztériumokban, különböző központi hivatalokban, országos hatáskörű szerveknél dolgozva közhatalmat gyakorolnak. A szintén állami, illetve helyi önkormányzati intézményekben - például iskolákban, óvodákban, vagy kórházakban - dolgozókat közalkalmazottként nevezte meg, akik elsősorban abban különböznek a köztisztviselőktől, hogy nem vesznek részt az állami vagy önkormányzati szervek döntéseiben.

Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, és legalább középiskolai végzettséggel rendelkező, magyar állampolgárral létesíthető, de jogszabály magasabb végzettséget is előírhat. A községi önkormányzat ugyanakkor indokolt esetben, a képesítés megszerzéséhez szükséges időre felmentést adhat ezen előírások alól.

A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre általában határozatlan időre. Mind a köztisztviselők, mind a közalkalmazott számára törvény szabályozza a juttatások mértékék, ami függ a végzettségtől és a jogviszony hosszától. Az illetményalapot mindkét esetben az éves költségvetési törvény határozza meg. A hatályos jogszabályok 40 órában határozzák meg a köztisztviselő heti munkaidejét, akik évente 25 nap alapszabadsággal, illetve felsőfokú iskolai végzettségüktől függően további 3-11 nap pótszabadsággal rendelkezhetnek. A köztisztviselőt minden 10 év közszolgálati jogviszonya után 6 hónap fizetett, rekreációs  szabadság is megilleti.

A köztisztviselő díjazása mindenekelőtt az alapilletményből áll, melyet meghatározott besorolási osztályba és fizetési fokozatba való besorolással, az ahhoz tartozó illetménytételek alapján kell megállapítani. Ettől a szabálytól azonban kivételesen el lehet térni, míg az alapilletmény általában háromévenként kötelezően emelkedik. Bizonyos közszolgálati jogviszony esetén jubileumi jutalom illeti meg a köztisztviselőt, amelynek összege 25 év után két havi, 30 év után 3 havit, 35 év után 4 havi és 40 év után 5 havi alapilletménynek felel meg. A közigazgatási szerv csak törvényben meghatározott okból mentheti fel a köztisztviselő jogviszonyát, továbbá akkor, ha a hivatali szervezetben nincs másik megfelelő betöltetlen munkakör, vagy az áthelyezéshez a köztisztviselő nem járul hozzá.

Egy, a Gyurcsány-kormány alatt elfogadott, 2007. július 15-én hatályba lépett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítás szerint minden, a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás hat évre szól, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

Répássy Róbert ezzel összefüggésben, 2010. január 11-én minden minisztérium vezetőjétől írásban megkérdezte, hogy hány köztisztviselőnek van jelenleg hat évre szóló vezetői megbízása. A leköszönő kormány 14 minisztériumának válaszából az derült ki, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok 479, hat évre kinevezett államigazgatási vezetőt hagynak örökül a következő kabinetre. A miniszterek válaszleveleikben leszögezték: a hatéves kinevezés a közigazgatás szakmai stabilitásának megerősítését szolgálja, az semmiképpen nem tekinthető "bebetonozásnak". Szerintük ugyanis egy hat évre kinevezett vagy megbízott vezető visszavonható, ha rosszul végzi a munkáját, ráadásul kétségtelennek nevezik, hogy ez a törvényi rendelkezés akadályát képezi annak, hogy a közigazgatási szakemberek körében politikai tisztogatást letessen végezni.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk pénteken tiltakozásuknak adtak hangot a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat ellen. Az OÉT munkavállalói oldalának soros elnökségét ellátó Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szerint ugyanis nem tudják elfogadni, hogy a munkáltató indoklás nélkül távolítsa el a kormánytisztviselőket.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára csütörtökön úgy fogalmazott: nemcsak az időzítés, hanem a módszer is meglepő számukra, ugyanis egyáltalán nem egyeztettek az érdekképviseletekkel, pedig a törvény nemcsak a célzott kört, a 8-10 ezer kormánytisztviselőt, hanem a 65 ezer fős köztisztviselői réteget is érinti.