Pintér a csendőrséget, Martonyi a magyarellenességet nem szereti
Folytatódtak csütörtökön a miniszterjelölti meghallgatások az Országgyűlés bizottságaiban. Ahogy várható volt, a kormánypárti képviselők igen szavazataival a bizottságok támogatták a jelöltek kinevezését. A Fidesz eközben a politikai és a közigazgatás szétválasztását hangsúlyozta, Martonyi János a magyarellenességről beszélt, Pintér Sándor pedig arról, hogy nem támogatja a csendőrséget. A Bajnai-kormány pedig ma tájékoztatta utoljára a sajtót.
A Fidesznek alapvető célkitűzése a közigazgatás és a politika világának szétválasztása, amelyet azonnal meg kell valósítani - mondta a párt szóvivője Gúr Nándor csütörtöki sajtótájékoztatójára reagálva, amelyen az MSZP-s politikus közölte: pártja azt javasolja, még ne döntsön a Ház a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról.
Szijjártó Péter tájékoztatóján hangsúlyozta: a szocialisták hangzatos vádjai semmi más célt nem szolgálnak, mint hogy megpróbálják elfedni azokat a hibákat, amelyek abból a korábbi rossz döntésükből fakadnak, hogy megszüntették a közigazgatási államtitkári posztot.
A szóvivő kommentálta a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatót is, és azt mondta: hamisak azok a kormányzati megnyilatkozások, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország elindult kifelé a gödörből.
Martonyi: fel kell lépni a magyarellenesség ellen
A kormány egyetlen alkalommal sem fogja szó nélkül hagyni a magyarellenességet - jelentette ki Martonyi János, a külügyi tárca várományosa az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága előtt. A politikus elmondta: véleménye szerint alkotmánysértő a pozsonyi parlament azon döntése, amely a magyar állampolgárságot kérelmezőket automatikusan megfosztja a szlovák állampolgárságtól.
A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szólva Martonyi János közölte: az elmúlt kilencven év történetében szinte példátlan, hogy egy ilyen fontos nemzetpolitikai döntést a hét közül csak egy szomszédos állam kifogásoljon.
Bizottsági meghallgatásán a külügyi tárca várományosa az állam és a nemzet érdekeinek összeegyeztetését nevezte a külpolitika fő feladatának. Elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: ne bántsd a magyart.
Semjén: össze kell hívni a Magyar Állandó Értekezletet
Az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása - mondta Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatásán. A KDNP elnöke kiemelte: az a helyes, ha a MÁÉRT ismét működni fog, ugyanakkor a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát is fenn kívánják tartani. A kettő nem áll egymással szemben, erősíti egymást - mutatott rá.
Szólt arról is, hogy önálló államtitkárság foglalkozik majd a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel. Kijelentette: a Szülőföld Alapot meg kell tartani és meg kell erősíteni, abba a vitába azonban nem kívánt belemenni, hogy az elnevezése mi legyen.
Semjén Zsolt a kettős állampolgárságról elmondta, hogy a közeljövőben tájékoztató kampányt indítanak azokon a helyeken, ahol jelentős számú magyarság él az állampolgárság felvételének technikai tudnivalóiról.
Pintér nem csendőrpárti
Nem csendőrségpárti, hanem egységes rendőrségpárti vagyok - mondta Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt a kinevezését megelőző meghallgatáson az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában.
A jelölttől azt kérdezték, mi a véleménye a Jobbik programjában szereplő csendőrségről. A belügyi tárca várományosa kijelentette: a csendőrségek többségét az országok beolvasztották a rendőrségbe, mivel a csendőrségre, mint katonai szervezetre már nincs szükség.
Nem vagyok csendőrségpárti, egységes rendőrségpárti vagyok - szögezte le. Hozzátette: az önkormányzati rendőrséget sem támogatja a jelenlegi társadalmi viszonyok között.
Bajnaiék még utoljára
A Bajnai-kormány elvégezte, amire vállalkozott és emelt fővel, büszkén búcsúzik - mondta a kormányszóvivő a kabinet utolsó tájékoztatóján. Szollár Domokos úgy értékelte: amit tettek, jó volt és Magyarország érdekeit szolgálta.
Szerinte a Bajnai-kormány eredményesen kezelte a válságot, és teljesítette a kitjelölt célokat: visszafordította az országot a szakadék felé vezető útról, megteremtette a gazdasági növekedés feltételeit, és a szükséges válságkezelő intézkedéseket úgy hozta meg, hogy ne legyenek elviselhetetlenek.