Az ügyész az egész nap, kora délelőttől estig, több órán át tartó perbeszédében felidézte: a per több mint három évvel ezelőtt, 2007. március 6-án kezdődött bűnszervezetben elkövetett emberölési kísérlet és más - többek közt zsarolás, csalás, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés  - bűncselekmények miatt. Az ügyet a vádlottak nagy számára és a bűncselekmények súlyára tekintettel öttagú tanács tárgyalta. Az eredetileg 27 vádlottas eljárás a bíróság előtt egyesítések révén 30 vádlottasra nőtt, ám Magyar Róbert elsőrendű vádlott, a szervezet vélt vezetőjének eltűnése miatt a bíróság előtt csak 29-en jelentek meg csütörtökön. 

A per nagyságát jól példázza, hogy már a vád benyújtásakor 15 ezer oldalnyi iratanyaga volt, azóta több mint 100 tárgyalási napon tárgyalták. A bűnszervezet - amelyben a vád szerint a 30 vádlottból 18 vett részt - prostitúcióval, szórakozóhelyek megvédésével és tartozások behajtásával foglalkozott. A bűnszervezet perbeszédben való kimondása azért lényeges, mert ha a bíróság is megállapítja a szervezet létét, illetve a bűncselekményekben való bűnösséget, akkor a kiszabható büntetési tétel felső határa a duplájára emelkedik. 

A vádhatóság képviselője hangsúlyozta: összetett ügyről van szó, amelyben a vádlottak gyakran változtattak vallomásaikon és a szakértői ellentmondásokat sem sikerült maradéktalanul feloldani. Kitért arra, hogy a vádlottak igyekeztek bagatelizálni a bűncselekményeket és volt, aki egyenesen mesének nevezte a vádiratban foglaltakat. Erre válaszul az ügyész reményét fejezte ki, hogy a vádlottak elnyerik méltó büntetésüket. Azt mondta: álláspontja szerint az ügyészség kellően alátámasztott tényállást állapított meg, s - mint fogalmazott - bár az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal ellentmondásos személy volt az éjszakai életben és sok ellenséggel rendelkezett, kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy megölésére Magyar Róbert adott megbízást. 

A vád alapján Magyar Róbert 2003-ban találkozót kezdeményezett Ragyás Tónival, mert az zaklatta ismerősét. A beszélgetés villongásba torkollott, amelynek során Ragyás el akarta sütni fegyverét, ám az kétszer is beragadt. Magyar Róbertnek végül sikerült elmenekülnie a helyszínről, de elhatározta: megtorolja a történteket és megöleti Ragyást. A gyilkosság elkövetésével egy korábbi lekötelezettjét bízta meg, de a tervezésbe már más vádlottak is bekapcsolódtak. A gyilkosságot 2003. augusztus 27-én követték el egy III. kerületi játékterem előtt: Ragyást kilenc lövés érte, a helyszínen meghalt, mellette ülő ismerőse életveszélyesen megsérült. 

Az ügyész felidézte Magyar levelét, amelyet az ügyben szintén vádlottként szereplő feleségének írt, és aláhúzta: ebben azt hangoztatta, hogy meg van győződve az ártatlanságáról. Magyar Róbert a három évig tartó előzetes letartóztatását követő házi őrizetből vélhetően január 16-án szökött meg, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. A vádlott házi őrizetének ellenőrzésénél több rendőr mulasztását is megállapította az a rendőrségi belső vizsgálat, amelyet a vádlott eltűnése után rendelt el Budapest rendőrfőkapitánya. Magyar Róbert eltűnését követően ügyvédet váltott, jelenleg kirendelt védője van.

Egy másik vádpontban az ügyészség szerint Magyar Róbert és egy rivális csoport között nézeteltérés alakult ki egy tartozás miatt. A rivális fél nem akart annyit fizetni, mint amennyit M. Róbert gondolt volna, ezért az elsőrendű vádlott megbízást adott a másik csoport két vezetőjének megölésére. Ez azonban meghiúsult. 

A vita 2004. július 23-án a két rivális fél összecsapásává fajult. Magyar Róbert és társai ekkor gyülekeztek egy XV. kerületi diszkóban, ahol a szervezet mintegy 150-200 tagja jelent meg. A helyszínen a rivális csoport - az ügyész szerint a kecskeméti maffiaperben érintettek - több tagja is feltűnt. Magyar Róbert felszólította az épületben tartózkodókat a harcra, ezt követően lövöldözés tört ki. A vád által nem számszerűsített lövésektől az ügyészség szerint csak egy ember sérült meg könnyebben. 

Ugyancsak a vádban szerepel egy mátészalkai vállalkozó megfenyegetése, aki Magyar Róbert másik riválisa volt, a csengersimai határátkelőnél folytatott illegális cigarettakereskedelem felvásárlójaként. Magyar Róbert javaslatot tett a piac felosztására. V. János színleg elfogadta az ajánlatot, de nem tartotta be. 2004. november 10-én, megtorlásul, Magyar utasítására Budapestről, Miskolcról, Szolnokról és Érdről a szervezet tizenhárom tagja indult Mátészalkára megölni V. Jánost. A támadók zárva találták az ajtót, nem tudták betörni azt, s bár többször rálőttek áldozatukra, végül elmenekültek. 

Egy másik vádpont szerint Magyar Róbert és néhány társa megfenyegették a Magyar Róbert és feleségének tulajdonában levő pesti kaszinó egyik alkalmazottját, amiért egy férfi 11 milliót nyert és ezt az alkalmazott nem akadályozta meg, s a férfi még hitelt is kapott. Az alkalmazottal 14 milliós tartozási nyilatkozatot írattak alá, elásással, a szeme kiszúrásával fenyegették. A sértett végül elmenekült, és két nap múlva feljelentést tett. A per több napon keresztül a védői perbeszédekkel folytatódik, június végéig tűzött ki erre a célra határnapokat a bíróság. A tárgyaláson büntetés-végrehajtási őrök és kommandósok, valamint rendőrök felügyelték a vádlottakat, ugyanakkor nem volt olyan szigorú a tárgyalásra való bejutás rendje, mint a per első tárgyalásán, amikor még a hallgatóság ruházatát és táskáit is átvizsgálták.