Jön az adórendőrség: a bűnözőkre repülnek rá vagy a kisemberekre?
Nagyon úgy tűnik, hogy újra lesz az országnak adórendőrsége, feladata pedig, csakúgy, mint korábban, az adózással kapcsolatos bűncselekmények felderítése, a gyanúsítottak üldözése lesz. Sokan remélik, hogy az adórendőrség munkája nyomán végre horogra kerülnek a nagyhalak.
Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) ötöde után nem fizetnek adót, szemben az Európai Unió országainak 10-12 százalékos adóelkerülési átlagával. A leendő kormány fontolóra vette az adórendőrség visszaállítását, nyolc évi "kényszerszünet" után.
Az adókat behajtó és az adófizetéssel kapcsolatos visszaélések ellen fellépő, 1999-ben létrehozott testület, pontosabb nevén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bűnügyi Igazgatósága - alkotmányossági kifogás miatt - 2002-ben beszüntette működését. Ugyanis a szervezet nyomozati jogkörét szabályozó törvényt, amely többek között felhatalmazást adott kényszerítő- és titkosszolgálati eszközök használatára, csak kétharmados többséggel fogadhatta volna el 1998 őszén a parlament, ám ez a többség nem volt meg. Az Alkotmánybíróság erre hivatkozva 2002. december 31-i hatállyal érvénytelenítette a törvényt.
A hvg.hu értesülései szerint a Fidesz a felálló adórendőrség élére az egykori APEH-elnököt, Vida Ildikót szánja. Rendészeti forrásaink elmondták: valószínűleg az adó- és pénzügyi hivatalhoz kapcsolják a vám- és pénzügyőrség jelentős részét. Mivel 2006 szeptembere óta minden pénzügyi bűncselekmény ügyében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) volt az illetékes, a lekarcsúsított szervezet csak a jövedékkel és a csempészettel kapcsolatos ügyekben fog eljárni.
„Korábban az adórendőrség politikai döntés alapján jött létre, de elbukott azon, hogy a nyomozásokhoz titkos eszközöket kétharmados felhatalmazás nélkül vett igénybe” – jegyezte meg a parancsnok. „Most ez valószínűleg nem lesz gond, de ahhoz, hogy az egységes nyomozó hatóság – ami jelenleg hét-nyolc európai országban létezik – jól működjön, megfelelő garanciális elemek kellenek, és persze önállóság is.”
Kételyek és remények
Marosi Andrea ügyvéd és adószakértő szerint ahhoz, hogy javuljon az adófizetési morál, megfelelő
adókörnyezetre van szükség. Ennek hiányában
ugyanis össze lehet mosni a bűnözőket az ártatlan emberekkel. Az, hogy milyen szervezeti formában üldözzék az adócsalókat, másodrendű probléma ahhoz képest, hogy a bűnözőket jól el lehessen különíteni azoktól a polgároktól, akik a lehetetlen és be nem tartható előírások miatt vétenek a szabályok ellen. „A legfontosabb feladat az adókörnyezet megreformálása, mégpedig úgy, hogy érthető, átlátható, egyszerű, valamint fizethető legyen” – hangsúlyozta Marosi Andrea.
"Adórendőrség, hát ez vicc" – vélekedett a hvg.hu-nak egy volt rendőr. A tíz évvel ezelőtti tapasztalatokra hivatkozott: "Akkor a kis- és középvállalkozókat érték el, azokat zavarták, a nagy halaknak meg sem próbáltak utánamenni.”
Az igazán nagyszabású bűnözőkre valóban nem tudott lecsapni anno az APEH Bűnügyi Igazgatósága – ismerte el egy volt APEH-vezető a hvg.hu-nak. „Volt rá igyekezet, de kevés volt a kifutási idő, ráadásul politikai törekvések is hozzájárultak a testület tönkretételéhez, pedig a rövid működési idő ellenére 60 százalékos volt az eredményességünk.” Hozzátette: Orbán Viktor most azt mondta, megszüntetik az oligarchák egyeduralmát, és valóban ideje is fellépni ellenük. „Az adóelkerülést nagyban űző, komoly tőkével rendelkezők ugyanis jó ügyvédek és szakemberek segítségével sikeresen trükköztek, amiből már elég volt.”
Az egykori APEH-os mindenképpen jónak tartja, ha a német minta alapján hazánkban is újra létrehozzák az adórendőrséget. Ezzel kapcsolatban azonban kételyeit fejezte ki, hogy lesz-e elég szakember, hiszen a nyolc éve megszűnt bűnügyi igazgatóság tagjai mára szétszéledtek. „Megoldás lehet, ha a pénzügyőröket átviszik a testülethez, de tartok tőle, hogy nincs elég tapasztalatuk ehhez a speciális területhez.” Hogy hivatásosként vagy civilként? Az egykori adórendőr szerint az adóval kapcsolatos dolgokhoz, eljárásokhoz elég a civil dolgozó, de nyomozati cselekmények esetén szerencsésebb, ha hivatásos jár el.
„Akárhogy is, de nagyon fontos, hogy a testület ne szolgáljon politikai érdekeket és ne váljon erőszakszervezetté. Az adórendőrségnek korrupciómentesen kell dolgoznia, egyben ügyelnie kell arra is, hogy ne tegyen tönkre olyan vállalkozásokat, amelyek önhibájukon kívül nem kaptak meg pénzt vagy államilag dotált támogatást, és emiatt nem tudnak adót fizetni. Ilyen esetekben méltányosságot kell gyakorolnia. Az új szervezet adórendőreinek nem szabad úgy hozzáállnia, hogy mindenki adócsaló, hanem valóban a bűnözőket kell üldöznie” – magyarázta.
Az APEH legyen partner
A hvg.hu több szakértőt is megkérdezett, akik általában támogatták az adórendőrség tervét, bár többen meghagynák a vám- és pénzügyőrség jelenlegi formáját. Stotz Gyula adószakértő szerint az adózás mára már oly mértékben kriminalizálódott, hogy azzal csak olyan proaktív szervezet tud megbirkózni, mint a vám- és pénzügyőrség. Az APEH pedig végre megvalósíthatná a vele szemben régóta támasztott igényt, vagyis átalakulna a közönséget szolgáló adóhatósággá, amelynek fő feladata az adófolyószámlák pontos vezetése, az önadózás támogatásaként az adózók széles körű tájékoztatása, és a nem kriminalizált adószakmai munka ellátása, így a végrehajtás lenne. Az adóhatóságot az emberek így nem ellenségnek, hanem a jogbiztonságot szolgáló együttműködő szakmai partnernek tekinthetnék.
Ha a kormány mégis az APEH jelentős megerősítése mellett dönt, Stotz Gyula szerint az adórendőrségnek óhatatlanul szüksége lesz szakmailag jól felkészült bűnügyi revizorokra. Nekik kell kidolgozniuk az ellenőrzésekhez használható előírásokat. Egy „zsinórmérték” egyértelműen kijelöli a játékteret, elhatárolja a jogkövető és az adóelkerülő magatartás jegyeit. Ezáltal mind az adóztatás, mind a bűnüldözés hatékonysága növelhető, miközben a jogbiztonság erősödik.
