Csányi Sándor a Népszabadság szerdai számában megjelent interjúban úgy fogalmaz: "mint gazdasági vezető úgy látom, hogy az eredmény lehetőséget ad olyan döntések megszületésére, amelyeket korábban a kétharmados többség hiányában nem lehetett meghozni. Úgy tapasztalom, a piacok is kedvezően fogadták az eredményt."

A bankvezér szerint "...nemcsak a pénzügyi egyensúly fontos, hanem az is, hogy ennek elérése közben az emberek elfogadható színvonalon éljenek, és a cégek is prosperáljanak". A középtávú előnyökért meg kell tenni olyan lépéseket, amelyek adott esetben növelik a hiányt. Ilyennek nevezte a nagy ellátórendszerek átalakítását vagy az állami vállalatok rendbetételét.

Csányi Sándor a legsürgetőbb intézkedések közé az önkormányzati és az egészségügyi rendszer reformját sorolta. Szerinte a jövőben a nem megfelelő szakképzés, a szakképzett munkaerő hiánya lesz az egyik alapvető akadálya a gazdasági növekedésnek. Az adórendszert is sürgősen rendbe kell tenni: "kiírtani belőle a kedvezményeket, bővíteni az adózók körét és csökkenteni az adók és járulékok mértékét".

A bankrendszer újraszabályozása miatti bizonytalanság okán jelentős a jegybankban a bankrendszer betétállománya, ami aktivizálhatná a hitelezést - válaszolta az OTP elnök-vezérigazgatója a Népszabadságnak arra felvetésére, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint a gazdasági növekedés beindulását a bankok passzív hitelezési politikájukkal hátráltatják. A bankvezér szerint a jegybank kritikája nem volt teljesen jogos, mert a válság első napjaiban "meglehetősen" rugalmatlan volt a likviditás kezelésében. A szabályozás várható változásaival kapcsolatban Csányi Sándor úgy nyilatkozott: "... az OTP kiemelkedően jó tőkehelyzetben van. Úgy ítéljük meg, hogy már ma is meg tudunk felelni a jelenlegi ismereteink szerint várható előírásoknak". A jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonásának tervéről Csányi nem akart állást foglalni a Népszabadság újságírójának kérdésére.

Osztalékot nem fizet a bank, amit az OTP elnök-vezérigazgatója azzal indokolt, hogy az így rendelkezésre álló pénzt részben a Bázel III. szabályozás tőkekövetelménye teszi szükségessé, másrészt a bank részt szeretne venni a térség bankszektorában a következő időszakban várható konszolidációs folyamatban. Példaként Romániát említette Csányi Sándor, de a Carpatica Bank esetleges megvásárlásáról szóló híreket nem kívánta kommentálni. Utalva arra, hogy most készül a bankcsoport következő három évre szóló stratégiája, beszélt arról is, hogy új országban is keresnek befektetési lehetőséget.

A bankvezér agrárvállalkozásaival kapcsolatos kérdésekre Csányi Sándor elmondta: a Pick sertésvágó kapacitását a jelenlegi 500-600 ezerről egymillióra akarja emelni. A Dalmand Zrt.-nél és Bólyon ruháznak be a sertéstenyésztés növelésére és fejlesztésére. A Pick szalámitermelő-kapacitás növelése is a tervek között szerepel az exportkereslet bővülése miatt. Csányi Sándor közölte azt is, hogy folyik egy új zöldmezős beruházásban megvalósuló gyár építésének tervezése.

Az érdekeltségeit összefogó CSIM szingapúri bejegyzésű cégről Csányi Sándor azt mondta a Népszabadságnak, hogy azért ott jegyezték be a céget, mert a 24 százalékot birtokló ázsiai tulajdonosok ezt kérték. A külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbításáról szólva azt mondta: "én azt gondolom, hogy a termőföld megszerzésében a hazai vállalkozókat kell helyzetbe hozni, ahogy az egyébként szerte a világban működik".