Orbán Viktor évértékelő beszédének eredete napok óta foglalkoztatja a sajtót, legutóbb például az Élet és Irodalomban - Megyesi Gusztáv tollából - született egy publicisztika arról, hogy a Fidesz miniszterelnök-jelöltje milyen részleteket emelt át beszédébe Róna Péter Magyar Nemzetben megjelent írásából. A hasonlóságot elsőként észlelő Népszava cikke közlése után megkérdezte a Fideszt is, hogy mivel magyarázzák az egybecsengő mondatokat.

Havasi Bertalan, a párt sajtófőnöke a lapnak reagálva azt mondta: Orbán Viktor az országértékelésnek nevezett beszéd előtt is nagyon sok tanulmányt, értékelést, elemzést tekintett át az ország helyzetével kapcsolatban, ahogy erre a beszédében nyilvánvaló utalást is tett. Ugyanis azt mondta - emlékeztetett a sajtófőnök - "ahogy valaki találóan írta." „Ez az utalás - a név említése nélkül - valóban elhangzott Orbántól, közvetlenül egy a Róna-írásból átvett mondat előtt. Ezt megelőzően azonban a beszédben több más részletet is idézett például az alkalmazkodás pályáját kényszerűségből választó Magyarország mítoszáról, de mivel ott utalás nélkül hangoztak el a mondatok, úgy tűnik, mintha azok a Fidesz-elnök saját értékítéletei lennének” – fűzte hozzá a Népszava újságírója.

A Róna Péter által jegyzett, Az alkalmazkodáskényszer rákfenéje címet és Bajnai úr ihlete nemcsak Darwin sületlen értelmezése, hanem jellemtelenségünk melegágya is alcímet viselő írás a Magyar Nemzetben jelent meg január 28-án. Orbán Viktor feburár 5-én mondta el évértékelő beszédét.

Róna Péter azt írta: "A mítosz szerint országunk kicsi és nyitott, amely tőke, természeti kincsek és adottságok hiányában kénytelen az alkalmazkodás pályáját választani”. Orbán ezt a következőképpen vette át: (…) „felejtsük el azt a mítoszt, mely szerint országunk kicsi és nyitott, amely tőke, természeti kincsek és adottságok hiányában kénytelen a szüntelen és feltétel nélküli alkalmazkodás pályáját választani”. Róna arra is utal „az EU tagországainak fele kisebb, mint Magyarország”, a Fidesz első embere ezt ilyenformán közli hallgatóságával: „Barátaim, az Európai Unió tagországainak fele kisebb, mint Magyarország. Mi vagyunk az egyetlen ország, amely saját céljainak, adottságainak és erőforrásainak hangsúlyozása helyett állandóan a méretére panaszkodik”.

Amit Orbán Viktor így mondott: „Ahogy valaki találóan írta: alkalmazkodjunk, mert semmink sincs, hogy aztán tényleg semmink se legyen. Ráadásul a szüntelen alkalmazkodás a jellemtelenség melegágya is lehet.", az a Róna-publicisztikában így szerepelt: „Alkalmazkodjunk, mert semmink sincs (hogy aztán tényleg semmink se legyen). Alkalmazkodjunk, mert adottságaink és tehetségünk, csak akkor érvényesülhet, ha azokat az említettek alkalmazásába bocsátjuk. Mindezt persze csak egy begyepesedett, retrográd nacionalista vonhatja kétségbe. Pedig Bajnai úr ihlete nem csak Charles Darwin kutatásának sületlen alkalmazása, hanem növekvő jellemtelenségünk melegágya is”.