Kállai élesen bírálja a cigánytelepek népéről szóló kutatást
Solt Ágnes „Élet a reményen túl” című tanulmányát kisebbségi ombudsmanként, sőt kutatóként sem hagyhatom szó nélkül – írja közleményében Kállai Ernő. A tavaly decemberben publikált kutatás a cigánytelepeken élőkről fest csöppet sem kedvező képet.
Ez a kutatás szakmailag nem üti meg a végzett szociológustól elvárható szintet – nem megfelelő sem elméleti-szakirodalmi megalapozottságát illetően, sem kutatás-módszertani szempontból, sem pedig a megírt szöveg szintjén – írja Kállai Ernő közleményében. A kisebbségi ombudsman arra a Solt Ágnes által készített, Élet a reményen túl című kutatásra reflektál, amelyet tavaly publikált a Országos Kriminológiai Intézet kutatója. A kutatás során négy megye 14 cigánytelepén 117 mélyinterjút készítettek az úgynevezett „megalapozott elmélet” módszerével, amelynek lényege, hogy az adatgyűjtés során feltárt tényekből alakítják ki az adatokat magyarázó elméletet. (A kutatásról szóló HVG-cikket itt találja.)
A kutatás a cigánytelepeken élők világáról sötét képes fest: eszerint a szegregáltan élő, a romák több mint tíz százalékát kitevő cigányok olyan mentalitást formáltak maguknak, amely szerint a telepiek többségével megy szembe az, aki egyéni erőfeszítéssel javítani akar saját vagy családja helyzetén. A tanulmány mérhetetlen szegénységről, verekedéssel rendezett családi konfliktusokról, s az egymás iránti szolidaritás teljes hiányáról számol be. A jelenlegi mentalitás megváltoztatása a telepiek problémáinak sokkal komplexebb kezelését igényelné, nem elég egyszerű telepfelszámolásként kezelni az ügyüket – derül ki a tanulmányból.
A tanulmány vitathatatlanul pillanatképeket ad néhány szegregált telep életéből – írja Kállai Ernő, szerinte azonban éppen útba eső interjúalanyokkal készített „mélyinterjúk”-ból kiragadott idézetek hosszú felsorolásából áll össze ez a „valóság”, meg a szerző ezekből levont, minden tudományos elemzést nélkülöző, az utcai sztereotipizálás szintjén mozgó megállapításaiból.
Az ombudsman azt is megemlíti, hogy a bemutatott kutatási eredmények nem esnek egybe a témával elméleti vagy gyakorlati szempontból foglalkozó szakemberek által gyűjtött tapasztalatokkal, szerinte az elkészült tanulmány egyoldalú, sztereotip, s erősíti az előítéleteket. Nem az jelenti a problémát, teszi hozzá, hogy egy kutató a cigánytelepeken élők között végez attitűdvizsgálatot, de szerinte ez az anyag nem segít azoknak a döntéshozóknak, döntés előkészítőknek sem, akik az integráció, a telepfelszámolás ismét meghirdetett programjával foglalkoznak.
