Nem fenyegeti csőd vagy felszámolás réme a Honvédelmi Minisztérium (HM) irányítása alá tartozó hét rt-t a mai válságos időkben sem. Egyrészt, mert ezeket az alapvetően a honvédség érdekeit szolgáló társaságokat a védelmi kapacitások megóvása érdekében az állam mint tulajdonos a gazdálkodási eredménytől függetlenül, mindenképpen fenntartaná. Másrészt, mert a kérdés a jelek szerint elvi, hiszen a mintegy 2500 főt foglalkoztató HM-cégek mérlege évről évre nyereséget mutat.

„Jó évet zártak társaságaink 2008-ban” – vont gyorsmérleget a HVG kérdésére Oláh János dandártábornok, a HM védelemgazdasági főosztályának vezetője. Hozzátette, hogy a fő profil és a jövedelmezőség szempontjából ezek az összesen 50 milliárd forint árbevételű vállalkozások (lásd ábránkat) igencsak eltérőek. A honvédség technikai eszközeihez kötődő javítási, fejlesztési tevékenységet három társaság – a HM Armcom, a HM Currus és a HM Arzenál – végez, árbevételük, a fölös kapacitástól és a tevékenységi körtől függően 30-40 százalékban civil megrendelésekből származik. Az első két cég gödöllői, közülük az Armcom híradástechnikával, a Currus nehézgépekkel, harcjárművekkel foglalkozik. A nyírteleki székhelyű Arzenál elektronikai hadifelszereléseket javít és fejleszt, továbbá újabban ő az amerikai Raytheon cég Maverick rakétáinak regionális szervizbázisa. E tavaly átadott üzem egyébként még nem termel jelentős anyagi hasznot. A cég egésze az utóbbi két évben kevesebb mint 20 millió forintos eredményt produkált, pedig 2006-ban még 99 millió forint volt a nyeresége.

A speciális szaktudású dolgozókat akkor sem bocsátanák el, ha e cégeknek nem lenne megrendelésük, akkor fejlesztési feladatokat kapnának – szögezte le Oláh dandártábornok. A kapacitások fenntartásának árát egyébként akár a cégtartalékokból is fizethetik, az állam évek óta nem vesz ki ugyanis osztalékot e vállalatokból. Így van ez a HM három erdészeti vállalkozásánál is, ahol azonban nem az a fontos, hogy mivel foglalkoznak, hanem hogy hol. A fakitermelést, kőbányászatot, vadásztatást, illetve turisztikai szolgáltatást végző cégek területein belül ugyanis lőterek, katonai utak vannak, és ezek az erdők szolgálnak arra, hogy háborús veszély esetén a csapatok védelmi céllal odatelepülhessenek (e területek zöme már a második világháború előtt katonai felvonulási terep volt). Békeidőben e területek a kiképzést és a készenlét fenntartását szolgálják úgy, hogy a somogyi, Budapest környéki és veszprémi katonai erdőgazdaság kis létszámú stábbal működik, és – akár idényjelleggel – a környező településekről verbuvál erdőmunkásokat.

HVG

Szerződéses munkatársak, külső vállalkozók szép számmal dolgoznak a honvédelmi tárca legnagyobb cégének, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-nek (HMEI) is. E társaság amolyan katonai mindenes, kínál víztisztító berendezést és olajsemlegesítő technológiát, telepít biztonsági rendszereket, vállal fegyveres őrzést-védelmet (a katonai objektumok „civil” őrzését például az ő emberei látják el), de képez is biztonsági őröket. A HMEI vállal ingatlanüzemeltetést, lakóházfenntartást is – nemrég megpályázta például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok kezelését. Teszi mindezt meglehetősen eredményesen. A cég jövedelmezőségének jelentős javulásához – mint a HM-ben megtudtuk – a korábbi évek költségcsökkentő, hatékonyságnövelő intézkedései is kellettek.

A HM féltékenyen őrzi a cégeit. A jelek szerint lekerült a napirendről az az ötlet, hogy kisebbségi tulajdonosként ne szállhassanak-e be civilek az ipari profilú HM-társaságokba. Sőt, a tárca mintha egyre kevésbé akarna közösködni. Ma egyedül a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. többségi tulajdonában lévő Readymix-Lesence Kft.-nél van külső cégtárs, az osztrák érdekeltségű Danubiusbeton Kft. Korábban hasonló volt a helyzet a HMEI Zrt. két leányánál, az Itea és Terra kft-knél. Az Iteánál valaha a Szövényi György biztonsági vállalkozó érdekeltségébe tartozó Contarex Kft., majd a Pajzs 07 Biztonságtechnikai és Magánnyomozó Zrt. volt a partner. Az Itea 2005-ben további vállalkozásba fogott. Egy olasz céggel, valamint a Pintér Sándor volt belügyminiszter nevével fémjelzett Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel megalakította a repüléstechnikával foglalkozó Hi-Aero Kft.-t, igaz, az Itea 2006 végén a Civillel együtt kiszállt az üzletből.

TÖMÖRY ÁKOS