Kenedit nem tájékoztatták a mágnesszalagokról szóló jelentés átadásáról
Kenedi Jánost, a Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök által kinevezett történészbizottság elnökét hivatalosan nem tájékoztatták arról, hogy a titkosszolgálatok 1944-1990 közötti anyagát tartalmazó mágnesszalagokról szóló jelentést az azzal foglalkozó informatikai bizottság átadta Bajnai Gordon miniszterelnöknek. Erről maga a szakértői bizottság elnöke beszélt az MTI kérdésére pénteken.
Az "üzenetértékű gesztuson" tűnődve, arról sincs meggyőződve - mondta Kenedi János -, hogy ezeket a szalagokat, amikkel eddig az informatikai bizottság dolgozott, a történészbizottság valaha visszakapja a 190/2007 számú kormányrendelet értelmében.
Kenedi János annak ellenére kételkedik, hogy 2008-ban, a jelentés leadását követő hivatalos megállapodáson a polgári titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől, Szilvási Györgytől ígéretet kapott erre, amit nemcsak a Miniszterelnöki Hivatalban felvett jegyzőkönyv rögzít, de bizonyíthatnak a jelenlévő tanúk is, például az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának két tagja, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, valamint a szakértői bizottság egyik tagja és maga az elnöke.
A történész rámutatott: a "titoktörvény" szerint nincs különbség papíralapú adathordozó és digitális adathordozó között. A civil történész-levéltáros szakértői bizottságnak kötelessége betartani a kormányrendeletet, amely e tekintetben így rendelkezik: "javaslatokat tesz az állambiztonsági iratok kutathatósága, az adatokhoz való hozzáférés és azok nyilvánosságra juttatása feltételeinek javítására, és az erre vonatkozó szabályozás esetleges módosítására, illetve intézkedések megtételére."
Ennek a rendeletnek az alapján fogadta el a kormány az Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) őrzött 18 mágnesszalag megmentésének javaslatát, s állított fel hattagú, informatikus szakértőkből álló bizottságot. Munkájuk eredményét nem sajátíthatja ki az NBH, hiszen épp a civil, szakmai kontroll megvalósítása érdekében jutottak el a kormányrendelet céljáig, azaz, hogy civilek ellenőrizzék az elmúlt rendszer adatait, ne pedig titkosszolgálati tisztek - hangsúlyozta.
Ezek az eredetileg biztonsági másolatnak készült mágnesszalagok tekinthetők megbízható bizonyítéknak az 1944 tele és 1990 tavasza közötti állambiztonsági iratokról, "megbocsájthatatlan bűn és helyrehozhatatlan vétek" volna e történeti értékű iratok titokminősítését napi politikai feladatok ellátásával megbízott titkosszolgálatokra bízni - tette hozzá a történész.
