A politikus emlékeztetett rá: szeptember 7-én azt vállalta, hogy három hónapon belül elkészül a BKV, a városháza és a kormány szakembereinek bevonásával az a javaslat, amely képes kivezetni a közlekedési társaságot az adóssághelyzetből. Ez a dokumentum volt a feltétele a 30 milliárd forintos fejlesztési hitel felvételének. 
   
Hozzátette: az anyag nem számol érdemi létszámleépítéssel és érdemi járatritkítással, de növeli a társaság dolgozóinak fizetését. Mint mondta, nem a jegyárbevétel növekedéséből eredő utasszám-többlettel számolnak, hanem azzal, hogy az utazás minőségének javításával többen váltanak jegyet, bérletet. Ehhez azonban fejlesztésre lesz szükség, például az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetésére. 
   
Mint mondta, az anyag 100-200 fős, az adminisztrációt érintő létszámcsökkentést tartalmaz. A közlekedési cég reprezentatív szakszervezeteit csütörtökön tájékoztatta az anyagról, ám "nyitott kérdések még vannak". Közölte, hogy több pénzt kell kapniuk a BKV dolgozóinak, ami az adó- és bérpolitikából, valamint a cafeteria-rendszerből "adódik össze". 
   
Hangsúlyozta: minimális elvárás a BKV-val szemben, hogy korszerű, az utasok kényelmét, az utazási komfortot magas szinten biztosító közlekedési vállalat jöjjön létre. A dokumentumot egyébként még csütörtökön letette a kormány és a főpolgármester asztalára. Arra a kérdésre, mennyibe került a tanulmány elkészítése, kifejtette: "nulla forintba került", nem költöttek rá külső forrást, és "lehet, hogy az első ilyen tanulmány, ami a fővárosban készült". 
   
A politikus nyomatékosította: a 2010-es év lesz az első, amikor a BKV infláció alatti jegyáremelkedést indítványoz a közgyűlésnek. Megjegyezte: ez a legkisebb méltányolható jegyáremelés, ami nem vált ki utazási szokásváltozást és nem tart indokoltnak ennél nagyobb emelést, mivel már elérték a budapestiek teherviselési képességének határát.