Mindent kihozott a poligráf, ami a gyanúsításban volt
A hazugságvizsgálatok eredményét ma már a bírók többsége elfogadja, de van, aki szerint önmagukban nem perdöntőek, csak a vallomások igazságtartalmára vonatkozó következtetések levonásában segíthetnek háttéranyagként ezek az igazságügyi pszichológus szakértők által készített vizsgálatok. Lássuk, mire jutott a poligráf egy konkrét gyilkossági ügyben.
A lapunk által többször tárgyalt diósdi kettős gyilkossághoz egyesített robbantási ügyet, amelynek vélt elkövetőjét, Pintér Györgyöt tavaly óta tartják fogva a rendőrök. A férfit azzal gyanúsították meg, anyagi okok miatt rendelte meg Terjék István megöletését. Pintér és Terjék korábban olajlopási és pénzhamisítási ügyekben működött együtt, de lebuktak. Terjék az illegális ügybe fektetett pénzét akarta visszakapni Pintértől, fenyegetőzött, egyszóval terhessé vált. A rendőrök szerint ezért Pintér 1998-ban megbízást adott egy férfinak, aki egy harmadik figurát is bevont az ügybe; ez utóbbi adott át egy táskát egy találkozón a Porschéval érkező Terjéknek, s robbantotta fel az autót távirányítással. A meggyanúsított Pintér György csak az olajlopást ismerte el, Terjék megöletését szemenszedett hazugságnak nevezte, ennek alátámasztására pedig vállalta, hogy hazugságvizsgálat alá veti magát.
Adott ön megbízást Terjék István megölésére? Kapott ön megbízást Alföldi István megölésére? Adott ön megbízást Csóka István (Dinda) megölésére? Ezeket a kérdéseket tette fel első körben az igazságügyi pszichológus szakértő Pintér Györgynek, aki minden esetben nemmel válaszolt. A poligráf azonban „megtévesztő reakciót” érzékelt, ami a szakember szerint „a válaszok őszinteségét nem támasztja alá.”
A hvg.hu értesülései szerint a gyanúsított azzal védekezett, hogy a válaszai olyan információkat is érintettek, amelyek nem csak az ő fejében léteznek. Úgy tudjuk, Pintér az egyik kihallgatáson annak adott hangot, hogy manipulációnak érzi a vizsgálatot, mert az nagyon nagy részben alátámasztotta a gyanúsításban foglaltakat. Ő tisztázni akarta magát, ám polgráfos vizsgálat eredménye szinte mindent kihozott, ami a gyanúsításában szerepel.
„A kérdések minimális részében mutatkozott reakció az ügyfelem részéről. Eljárásjogi és ténybeli aggályaim vannak a poligráfos vizsgálat elvégzésével szemben” - mondta Pintér György ügyvédje, Zamecsnik Péter, ám ennél jobban nem részletezte fenntartásait. Értesüléseink alapján ezek egyike az, hogy ugyanaz a szakértő készítette el a hazugságvizsgálatot, mint aki az ellenérdekelt fél esetében is eljárt.
A bíró mérlegelési joga, hogy mit fogad el bizonyítékként, vagy mit nem tart releváns bizonyítási eszköznek. A büntetőeljárások során a bírók jelentős többsége elfogadja bizonyítékként a hazugságvizsgálat eredményét - közölte Kis György, a poligráfos vizsgálatok elvégzésére szakosodott pszichológus a hvg.hu-val. Családi bajok miatti aggodalom például nem befolyásolja az eredményt, mert az egy érzelmi állapot, míg a poligráfos vizsgálat egy megtörtént eseményt hív elő a memóriából. Annak pedig, hogy egy feltett kérdés nem mindig felel meg a magyar nyelv szabályainak, az az oka, hogy a kérdésben előre teszik az úgynevezett hívószavakat. „A kérdéseket ráadásul előre meg kell beszélni, így már az éles helyzet előtt tisztában van velük a vizsgált ember” - teszi hozzá a pszichológus.
A szakembernek felolvastuk a Pintér Györgynek feltett kérdéseket, s őúgy ítélte meg, teljesen megfeleltek a szakmai szabályoknak. A Pintér ügyvédjétől származó kifogásra azt mondja: csak kevesen szakosodtak erre a szakterületre, s a hatóságnak nincs nagy választási lehetősége, gyakran a vádló és a vádlott vizsgálatát is ugyanazok látják el.
Persze a poligráfos vizsgálat eredménye önmagában nem perdöntő bizonyíték. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, az emberek hajlamosak túldimenzionálni a jelentőségét. „Önmagában nem bizonyíték, csak háttérinformációként segít abban, hogy egy vallomásban elhangzó dolgok igazságtartalmával kapcsolatban következtetéseket lehessen levonni.”