2009. október. 26. 11:54 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. október. 26. 12:04 Itthon

Meggyalázták a makói főrabbi emléktábláját

Leverték és összetörték Makó egykori főrabbija, Kecskeméti Ármin emléktábláját ismeretlenek hétfőre virradóra - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel.

Reggel érkezett a bejelentés a rendőrségre, hogy Makón a főrabbiról elnevezett utcában az emléktáblát leverték a lakóház faláról, összetörték, helyére pedig festékszóróval feliratot fújtak - mondta Szenti Szabolcs. Az összetört táblát a helyszíntől néhány száz méterre találták meg a rendőrök, s már át is adták az  önkormányzatnak - közölte a hadnagy.

A rendőrség az ügyben rongálás miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, a helyszíni szemle és a nyomok rögzítése még tart. Az emléktáblát a makói zsinagógától száz méterre a Kecskeméti Ármin nevét viselő utcában egy panelépület falán az önkormányzat állította. A tábla alá ismeretlenek a „Milyen 6 millió? Hazug disznók!!!” mondatokat írták festékszóróval ismeretlenek - látta a helyszínen az MTI tudósítója.

Baron Zsuzsanna a helyi zsidó hitközség képviseletében az MTI-nek a helyszínen elmondta: megrázónak és félelmet keltőnek tartja a történteket. A hősi halált halt rabbi - aki Ferge Zsuzsa szociológus nagyapja - emlékét tisztelet övezte a Maros-parti városban.

Kecskeméti Ármin 1874-ben született Kecskeméten. A budapesti egyetemen tanult, ahol 1896-ban bölcsészeti doktorátust szerzett, irodalomtörténész, történész lett. 1898-tól lett makói főrabbi, és több mint negyven évig látta el a neológ hitközségi feladatokat, miközben 1929-től a szegedi egyetem magántanára is lett. Deportálását követően 1944-ben Strasshofban vesztette életét.

Hirdetés
hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 06. 19:30

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.