Zuschlag-per: az államkincstár képviselője késleltette az ellenőrzést
A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) kollégiumának tagjaként a Magyar Államkincstárat képviselő delegált 2006-ban késleltette annak a levélnek a továbbítását, amelyet a Zuschlag Jánoshoz köthető szervezetek pályázati anomáliái miatt akartak elküldeni a felügyeletet ellátó minisztériumnak. Erről az NCA kollégiumának egyik tagja vallott kedden a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó perben.
Az NCA 2006. június 5-ei ülésére elkészült az országos hatáskörű szervezetek pályázatait felügyelő Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetője, Kiss Péter miniszter részére készített levél, amely a vádiratban szereplő egyesületek esetében vizsgálatot javasolt. A Magyar Államkincstár képviselője aznap még támogatta a levél továbbítását a miniszternek, másnap azonban azt megtagadta - mondta a tanú a meghallgatáson. Egy civil szervezet, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület delegálta a tanút a NCA kollégiumába.
Az NCA kollégiuma csak az országos határkörben működő civil szervezetek pályázatairól döntött. A vádiratban szereplő, Zuschlag János érdekeltségébe tartozó Hoppá Egyesület és a XXI. Századi Kulturális Egyesület pályázatainak tanulmányozásakor az igazságügyi szakértői végzettséggel rendelkező tanú a szervezetek ellenőrzését javasolta.
A Hoppá Egyesület és a XXI. Századi Kulturális Egyesület esetében javasolta, hogy vizsgálják meg a működésüket. A tanú beszámolt arról, hogy a kollégium többségi szavazással úgy döntött, szükséges lefolytatni a javasolt vizsgálatot.
A vallomás szerint a vizsgálat szakmai részét a kollégiumnak kellett volna elvégeznie, míg a pénzügyi ellenőrzés a Magyar Államkincstár (MÁK) feladata lett volna. Az üléseket is az államkincstár épületében tartották. A bíró kérdésére a tanú kiemelte: a MÁK képviselője június 5-én még úgy nyilatkozott, hogy támogatja a pénzügyi ellenőrzést, majd június 6-án visszavonta a támogatását.
A tanú szavai szerint a kollégium tagjai is meglepődtek a döntésen, mert a MÁK feladata volt a számlák ellenőrzése, azok hitelességének vizsgálata. A kollégium tagjai kényszerűen elfogadták a javaslatát, mely arra vonatkozott, hogy a vádiratban szereplő "problematikus" szervezetek korábbi években beadott és támogatásban részesített pályázatait nézzék át.
A MÁK 20 nap alatt adta át az érintett szervezetek dokumentumait, pedig azt 20 perc alatt az irattárból ki lehetet volna keresni - fűzte hozzá a tanú. Elmondása szerint a korábbi pályázatok átvizsgálása után megerősödött a gyanú, hogy azok fiktívek, mivel ugyanazokra a rendezvényekre és hasonló témákra pályáztak a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó szervezetek, mint a korábbi években.
A tanú kitért arra: kezdeményezték, hogy írjanak levelet a felügyeletet ellátó Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének, Kiss Péternek, azt kérve, a minisztérium vizsgálja meg az egyesületeket és azok pályázatait. A kollégium ezt megszavazta, de a MÁK képviselője elutasította a levél továbbítását, arra hivatkozva, hogy a tanú pontatlanul idézte az általuk az ülésen elmondottakat. Szeptember 7-ére egy másik levelet készített a tanú, amely végül eljutott a minisztériumba.
A tanú vallomása szerint a minisztérium válasza 2006. december 5-én érkezett meg, mely zöld utat adott a vizsgálatnak, de időpontját a következő év első negyedévének végére ütemezte. 2007. március 7-én került volna sor az ellenőrzésre, ám az elmaradt, mert előtte a MÁK jelezte, hogy a vizsgálatra nem kerül sor, mivel az ügyészség lefoglalta az egyesületek iratait.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak fiktív civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre.
Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.