A káosz fellegvára a KRESZ-szabályozás
Bonyolult jogi szaknyelven írt, nehezen kisilabizálható szabályokat kell bebifláznia annak, aki jogosítványt akar szerezni, de ha az már megvan, soha többet nem kell számot adnia ismereteiről. A KRESZ ősszel módosul ugyan, ám sokak szerint új alapokról kellene kezdeni a szabályozást.
Leginkább egy lapozgatós fantasyregény útvesztőjéhez hasonlít az 1975-ben született, majd azóta sokszor módosított magyar KRESZ-szabályozás, amely ősszel újabb tekervényekkel bonyolódik. Az egymásra utaló cikkelyek és paragrafusszámok labirintusa életidegen jogi-hivatali zsargonban íródott, sorsa így tulajdonképpen borítékolható: az autós iskolák nemigen vesződnek betanításukkal, inkább azt javasolják a tanulóknak, hogy biflázzák be a tesztkönyvben szereplő – ősidők óta változatlan – kérdéseket, szituációkat, s az erre adandó helyes válaszokat. A dolog kitűnően működik.
A poroszos szaknyelv kitűnően alkalmas arra, hogy tiltásokat és szankciókat lajstromozzon, arra azonban már kevésbé, hogy magyarázattal szolgáljon, melyik szabályt miért vezették be, s miért tanácsos betartani. Ezért vannak, akik számára a szabálykövetés nem is tűnik különösebben indokoltnak. „Utcasaroktól vagy zebrától legalább öt méter távolságra lehet megállnia az autósnak, ám a szabályzat értelmében ez puszta tiltás, amelynek indoka ismeretlen. Arról nem ad számot a Kresz-paragrafusokat végeláthatatlanul soroló tankönyv, hogy a tilalomnak gyakorlati okai vannak: aki az utcasarokra parkol, a többi közlekedő elől takarja el a járdáról lelépő gyalogost” – mond egy példát Balogh Zoltán, a Tanulóvezető című szaklap főszerkesztője azokra az – amúgy nagyon is helyénvaló – szabályokra, amelyeket a KRESZ-nek aligha sikerült jól artikulálnia. Persze éppen az értelmezésben segíthetnének az autósiskolák, de azok gyakran a fent már ismertetett receptet követik.
Az egész toldozott-foltozott KRESZ-t ki kellene dobni, s helyette újat írni, emberi nyelven – ezt a véleményt annyira gyakran hallottuk cikkünk írása közben, hogy nem fosztanánk meg tőle az olvasót sem. Ehhez a radikális javaslathoz képest nagy csalódás, hogy a szeptemberben a parlament elé kerülő Kresz-módosítás egyáltalán nem nélkülözi a paragrafusszámokkal tűzdelt, nehezen kihámozható, sokszorosan alárendelt mondatokat. „Egy rendszeresen közlekedő autós a jogi paragrafusok tizedét használja naponta” – ad becslést Mátyási György, a Klubrádió Élőben a városból című műsorának vezetője. Szerinte a jogosítványhoz elegendő lenne a gyakorlati szempontok szerint ezeket megtanítani, az összes jogszabályt pedig elég, ha a közlekedési rendőrök és a jogászok megtanulják.
Kicsit olyan ez a helyzet, mint ami a nyelvoktatásban volt sok évvel ezelőtt: emlékezetes, hogy az elhíresült Rigó utcai nyelvvizsgaközpont nyelvtanközpontú követelményrendszere mennyire elszakadt a beszélt nyelvi valóságtól. Ezt sikerült kiváltaniuk azoknak a – rendszerint importált – vizsgarendszereknek, amelyek praktikusabb, kommunikatívabb szemszögből közelítik meg a nyelvtanulást.
A jelenlegi KRESZ-szabályok nemigen sugallják, hogy a járművezetőket egymással interakcióban lévő, felnőtt emberként, netán partnerként kezelnék: kötelezettségek vannak, illetve rajtakapás esetén büntetés. A közlekedők célja sem lesz így más, mint a rajtakapás elkerülése, illetve a közlekedés többi résztvevőjének rajtakapása valamilyen tökéletlenségen, amely után levonható a megnyugtató tanulság: mások hülyék.
A tervezett KRESZ-módosításokat a minisztérium honlapján megtalálni szinte lehetetlen. (Segítünk, itt letölthető.) Előbb bukkanunk rá fél tucat kerékpár-közlekedési tanulmányra, mint a módosítástervezetre. Mintha legalábbis az előbbit kezelné prioritásként a tárca.
Vannak benne tetszetős, s kevésbé átgondolt javaslatok is. Pozitívumként emlegetik az eső vagy hóesés idején kötelező hatályú, sebességkorlátozást jelző táblát. „Ezért eddig is büntettek a rendőrök, csak éppen paragrafus nem volt rá” – emlékeztet Mátyási György. Azt azonban fölösleges bonyolításnak tartja, hogy a lombos fák által takart lámpákat és táblákat úgy tennék szembetűnőbbé, hogy sárga táblát kapnának háttérnek. „Ennél kézenfekvőbb lenne egyszerűen nyírni a fákat” – világít rá a rádiós műsorvezető, aki végképp nem tudja mire vélni azt a táblatervet, amely az autók várható feltorlódását jelzi.
Továbbra sincs egységes szabály arra, hogy a járdáról leválasztott kerékpárúton haladó, zebrához érkező biciklisek és gépkocsik közül melyiknek van elsőbbsége. Van, ahol magától értetődően a gyalogossal együtt mozgó kerékpáros is átmehet a zebrán, de egyes helyeken a gyalogost átengedni kénytelen autós az odaérő bicajossal szemben már elsőbbséget élvez. Néhol a következetlenség érthető: a Margit híd budai hídfőjénél például a lejtőn lezúduló bringást valószínűleg túl későn venné észre a hídra lendületből felkanyarodni próbáló autós, így indokolt lehet a kerékpárosoknak előírt óvatosság.
Ha a KRESZ el is szakadt a valóságtól – ahogy többen emlegetik – a forgalmi gyakorlat még mindig segíthet a közlekedési helyzetek jobb megértésében. Elméletileg. „A forgalmi vezetés is gyorstalpaló a magyar 30 órájával, mi csak táltosképzőnek hívjuk. Nem biztos, hogy ennyi idő alatt a tanulók átélik azokat a forgalmi helyzeteket, amikkel később szembesülnek” – magyarázza Balogh Zoltán.
Az annyira áhított, emberi nyelven megfogalmazott Kresz eljövetele még nem látható, ám épeszű civil próbálkozások már vannak. A KRESZ-vizsgát tenni nem kötelezett, a jogi csűrcsavarással éppen ezért nem okvetlenül barátkozó kerékpárosokat érintő szabályokat szedte össze Horváth Péter. A közérthető összefoglaló innen letölthető.
A bevezetendő főbb KRESZ-szabályok (még egyeztetés alatt állnak, így elfogadásukig változhatnak) |
- a jelzőőr mellett immár a jelzőtárcsával vagy piros fénnyel jelző polgárőr jelzésére is meg kell állni - a bicajosnak nem kötelező a kerékpárutat használnia, ha azt nem főútvonal mellett jelölték ki, vagy a főútvonal mellett – a kerékpáros menetiránya szerint baloldalon – jelölték ki - a kerékpárosok - immár legálisan - előzhetik meg jobbról az egyhelyben álló kocsisort, persze csak gondos körültekintéssel - a sebességkorlátozásra figyelmeztető tábla a hóesésre vagy esőre utaló kiegészítő jelzőtáblával együtt csak a jelzett időjárási viszonyok között kötelező - bevezetik a várható torlódást jelző táblát - bevezetik a közforgalom elől elzárt magánutat jelző táblát - bevezetik a kerékpárparkolót jelző táblát - létrehozzák a nyitott kerékpársáv fogalmát - külön jelzés esetén egyirányú forgalmú úton a forgalommal szemben is közlekedhet a kerékpáros - a lámpás kereszteződésekben kijelölt, előretolt kerékpáros helyeket jelölhetnek az útburkolati jelek, ezt a balra kanyarodó kerékpárosok vehetik igénybe - az úttesten várakozó, "Gyermekszállítás" felirattal ellátott iskolabuszt kikerülni vagy előzni csak körültekintően szabad - 150 cm-nél alacsonyabb gyerek a biztonsági övhöz csatlakoztatható gyermekülésben szállítható |