Bárándy György, dr. Fedőneve: Bokor Péter. Titkos megbízott 

1960 augusztusában "Bokor Péter" beszámolót készített múltbeli ügynöki tevékenységéről a belügyi szerveknek. Ebben leírta, hogy 1949 tavaszán Sármány József őrnagy szervezte be a katonapolitikai osztályhoz (Katpol), azzal kecsegtetve, hogy munkáját Ausztriában kellene végeznie. 1949 áprilisában "dobták át" a határon. Ausztriában Salzburgba ment, ahol feladatának megfelelően az ismerőseiről, és a köztük lévő CIC-ügynökökről végzett felderítést. Munkájáért pénzt kapott, azonban a küldemények 1949 nyarára elakadtak, ezért rövid időre visszatért Magyarországra, majd újra átdobták a határon. Közben a Katpol vezetőjét letartóztatták, 1949 őszén kivégezték, a szervezetét pedig a következő év elején beolvasztották az ÁVH-ba. Az ügynök tartótisztje, Sármány József is belekeveredett a tisztogatásba és letartóztatták. "Bokor Péter" pedig visszatért. Feltehetően ezután dekonspirálódott. 1951-53 között internálták Kistarcsára.

1959 júliusától dolgozott a II/5-e. alosztálynak. (A II/5. osztály foglakozott 1957-62 között a belső elhárítással.) Tartótisztje ekkor dr. Horváth József r. [rendőr] szds. [százados] volt. (A későbbiekben, 1985-től 1990 januárjáig a BM III/III. Csoportfőnökség vezetője, r. vezérőrnagy.) "Bokor Péter" ekkor a 48. sz ügyvédi munkaközösség tagja volt (Rudas László u. 67.), és főként a budapesti ügyvédi munkaközösségekben dolgozó ügyvédekről, politikai megnyilvánulásaikról írt jelentéseket. Feladata az igazságügyi vonalon tevékenykedő ellenséges személyek felderítése volt. A jelenleg olvasható munkadosszié keletkezése idején sűrűn ír jelentéseket, és ebben minden általa fontosnak vélt eseményt megemlített. Gyakran számolt be munkaközösségen belüli kollégáinak és más ügyvéd ismerőseinek rendszerellenes kijelentéseiről, politikai vicceiről. (Többek között dr. Gáspár Miklós, dr. Csák Zoltán, dr. Görgényi Dezső, dr. Puskás Károly megnyilvánulásairól.)

"Bokor Péter" 1960 augusztusában munkahelyet váltott és rögtön jelentést írt új főnökéről, Pray Ferenc könyvelőről, aki szerinte ügynök, csak az kérdés, hogy a külföldnek dolgozik-e, vagy pedig a hazaiaknak. Jelentett még az 1942-44-es antifasiszta ellenállási mozgalomban részt vett, Platthy Pál vezette csoportról, akiket személyesen is ismert, és az 1956-os forradalom alatt, az újjáalakult Kisgazdapárt VI. kerületi szervezetében történtekről.

1961 áprilisától Vásárhelyi György r. szds. lett a tartótisztje. A dosszié utolsó jelentését 1962. november 24-én adta az informátor. Munkadossziéja végén Vásárhelyi György (már r. őrgy.) értékelte "Bokor Péter" tevékenységét. 1962 elején, a volt II/2. osztály ideiglenesen átvette és "konkrét feladattal bízta meg.” 1968-ban a III/II-3. osztály foglalkoztatta. 1988 júliusában pedig a BM III/II-3-b. alosztály. (A III/II-3. osztály feladata - az USA, NSZK, Ausztria kivételével - a többi európai NATO-ország és semleges államok hírszerzésével szembeni elhárítás volt. Az alosztály feladatai eddig ismeretlenek.)

Nagy Imre és társai újratemetésének operatív előkészítésével kapcsolatban "Bokor Péter" azt a feladatot kapta, hogy az állambiztonsági szervek által meghatározott koncepciót sugallja ismerőseinek, a francia nagykövetnek és a katonai attasénak. 1989. október 23-a operatív biztosításának előkészítésekor megbízták, hogy az állambiztonsági szervek operatív érdekeinek megfelelő lépéseket tegyen a francia nagykövetség, és ezen belül a francia hírszerző rezidentúra felé.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történészi diplomát. Ezt követően az MTI újságíró munkatársa lett. Itt szervezték be 1977-ben. A rendszerváltáskor szabadúszó újságíró és az SZDSZ sajtóreferense volt. 1989-ben hozta létre egy barátjával a ma Vista Utazási Irodák néven működő vállalkozásukat. Jelenleg a cég tulajdonos ügyvezető igazgatója.

Hazafias alapon szervezték be 27 éves korában, "NSZK kémelhárítás" vonalra. A BM III/II-2-a. alosztály foglakoztatta. (A III/II-2. osztály foglakozott az NSZK és Ausztria hírszerzésével szembeni elhárítással; az alosztály feladata nem ismert.) Beszervezője és első tartója Herczog Tibor r. fhdgy. volt. 1984-ben átkerült a BM III/III-4-a, majd b. alosztályára. (Az első a radikális ellenzékiekkel szembeni elhárítással, a második a szektásnak tekintett párttagok, trockisták és álbaloldaliak megfigyelésével és ellenőrzésével foglakozott.)

1989. június 16-a operatív előkészítése során feladatul kapta, hogy kísérje figyelemmel az SZDSZ Ügyvivői Testületének egyeztető megbeszéléseit az újratemetéssel kapcsolatban. A ravatalozás helyszínének kiválasztásakor a temető mellett kellett állást foglalnia, más helyszínek felvetésekor a kevésbé frekventált mellett. Ezen kívül figyelnie kellett a külföldi tudósító stábok tevékenységét, és kifürkészni a terveiket. Nagy Imre és társai újratemetésének napján az SZDSZ sajtóreferense volt, és feltehetően az ő feladata volt a külföldi újságírók eligazítása is.

Az állambiztonsági szervek augusztus 20. ünneplésének operatív előkészítésekor is számítottak rá, mint aki az SZDSZ rendezvényén a sajtó embereinek fogja a gondját viselni. Október 23. előtt az SZDSZ ügyvivő testületének a forradalmi megemlékezésekkel kapcsolatos megbeszéléseit kellett figyelemmel kísérnie. Feladata szerint pozitív irányba kellett befolyásolnia a szélsőségesebb elképzeléseket.

Biztonságpolitikai szakértő. 1981-ben (beszervezésekor) egyetemi oktató volt a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1989-ben jelentette meg Az NSZK biztonságpolitikája a '80-as években című könyvét. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Elvi-hazafias alapon szervezték be 32 éves korában, ifjúságvédelmi vonalra. A BM III/III-2-a. alosztály kezdte el foglakoztatni (Ez a részleg felsőfokú intézményekben folytatott belső elhárítást.) Beszervezője és tartótisztje Nagy Sándor r. hdgy. volt.

1987-ben átkerült a BM III/III-6-a. alosztályra. (A BM III/III-6. osztályon foglakoztak az ellenséges propagandaanyagok készítésének és terjesztésének elhárításával.) 1989. május 10. és június 16. között külföldön tartózkodott. Kiutazása előtt eligazítást kapott, hogy az NSZK kormányköreiben, illetve az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott beszélgetéseiben hangoztassa aggályait a Nagy Imre-újratemetés politikai demonstrációvá alakítása kapcsán. Hangsúlyoznia kellett, hogy egy ilyen fordulat veszélyezteti az eddig elért eredményeket. Az intézkedési terv szerint "Raguza" rendszeres kapcsolatban állt a BND és a CIA képviselőivel. Az 1989-es iratokban titkos munkatársként említik, ami a legmagasabb fokozat volt a hálózati személyek közt.

Író, újságíró, 1972-ben (beszervezésekor) a Hétfői Hírek, később a Reform munkatársa volt. A rendszerváltás idején a Reform főszerkesztője. Több regényt is írt Peter Sheldon néven. 6-os kartonja szerint hazafias alapon szervezték be, és "kulturális, tájékoztatás-hírközlés" vonalon foglakoztatták a BM III/III-4-c. alosztályon (elhárítás a "nemzeti" ellenzékkel szemben). Beszervezője és tartója Bolovits György r. hdgy. volt. 1977-től a III/III-5-a. alosztály foglakoztatta (elhárítás a Magyar Rádió és Televízió, az MTI, a MÚOSZ és az Írószövetség területén).

Nagy Imre és társai újratemetésének operatív előkészületei kapcsán azt a feladatot kapta, hogy információkat szerezzen a független lapok temetéssel kapcsolatos terveiről, és interjút készítsen a Reform című lapba. Lehetőleg Szilágyi Sándort, Hegedűs B. Andrást és az egyik özvegyet kellett megkeresnie a kérdéseivel. (Ezek az interjúk nem jelentek meg.) "Hidas" mint a Reform főszerkesztője interjút készített Horváth István belügyminiszterrel. A megfelelő háttéranyagokat az állambiztonsági szervek biztosították.