Újabb fejezettel bővülhet az állampolgári jogok országgyűlési és a kisebbségi biztos közti konfrontációsorozat, miután a Döbröközi Cigányokért Szociális és Kulturális Alapítvány, a Döbröközi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Dombóvár Város és a Kistelepülések Roma Kistérségi Társulása panaszt tett Szabó Máté ellen Kállai Ernőnél.

Mint ismeretes, a múlt héten az általános ombudsman a FigyelőNetnek azt mondta: „Nemrég beszélgettem egy cigány önkormányzati képviselővel és egy kriminológussal. Ebből a beszélgetésből kirajzolódott a kimondhatatlan: a »cigánybűnözés« profilja. Ez a megélhetési bűnözés sajátos fajtáit jelenti: a színesfémlopás és -gyűjtés, a megélhetési célú termény- és eszközeltulajdonítás a biciklitől az anyacsavarig. Másrészt itt gyakori a kollektív elkövetés, egy kollektivista társadalmi, szinte törzsi csoportról van szó, szemben a magyar társadalom nagymértékű individualizáltságával. A kollektív erőszak az a szituáció, amikor a felelősség teljes mértékben megszűnik: ismert ugye az olaszliszkai lincselési eset. Én azt gondolom, hogy ez a fajta bűnözés nem tekinthető csupán adatvédelmi és kisebbségi kérdésnek, az államnak van egy bűnmegelőző funkciója, és van az erőszakszervezeteinek is.” 

A Tolna megyei érdekvédők Kállainak címzett panaszukban úgy fogalmaznak: „Az utóbbi időben jó néhány olyan határt átléptek, ami bennünk komoly félelmet és aggodalmat kelt. Talán az első ilyen határ volt a miskolci rendőrkapitány nyilatkozata. (…) Szabó Máté nyilatkozata még ennél is súlyosabb károkat okoz. Engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét a szélsőjobbos internetes fórumokra. Elég csak a kuruc.info oldalát megnéznie a reagálások felmérésére. Tudjuk, hogy Szabó Máté a szavait visszavonta, illetve arról is van ismeretünk, hogy kijelentette, hogy ő nem rasszista, és eddigi tevékenységét kell nézni. Ezzel kapcsolatban engedje megjegyezni, hogy a kérdéses nyilatkozatban olyan szövegek hangzottak el, amiknek egy szűk, baráti körben történő beszélgetés során sem szabadna elhangozniuk. A személyek rasszizmusával kapcsolatban emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a neonáci blogger folyamatosan hangsúlyozza azt, hogy ő nem rasszista, de hivatkozhatunk a már említett miskolci kapitányra is.”

Mint arról a hvg.hu hírt adott, Szabó és a másik három úgynevezett szakombudsman (egyikük Kállai) közt annyira elmérgesedett a viszony, hogy a viaskodásba egykori jelölőjük, Sólyom László is beavatkozni kényszerült. Az államfő elutasította Szabó Máté terveit arra vonatkozóan, hogy egyetlen ombudsman legyen, és az ő beosztottai legyenek a szakombudsmanok. Az elnöki hivatal közleménye szerint Sólyom kifejtette az ombudsmannak, hogy "megütközést kiváltó megnyilvánulásai veszélyeztetik az országgyűlési biztos intézményébe vetett bizalmat".

Az érdekvédők panasza érdekes jogi helyzet elé állítja Kállait. Törvény ugyanis nem zárja ki, hogy az egyik ombudsman a másik ombudsmannak – mint az államszervezet képviselőjének – a tevékenységét vizsgálja, ha úgy látja, hogy az sérti állampolgári, jelen esetben a kisebbségi jogokat. Kállai azonban választhatja azt az utat is, hogy nem indít formális vizsgálatot ombudsmantársa kijelentése nyomán, hanem nyilatkozatban és általánosságban ítéli el az államszervezet képviselőinek cigányellenes kijelentéseit. Sólyom közbelépése és Szabó visszakozása után ez utóbbi változat inkább valószínű.

Megkeresésünkre a kisebbségi biztos csak annyit mondott, olyan még nem fordult elő, hogy az egyik biztos tevékenységével kapcsolatos panasszal fordultak volna egy másik biztoshoz. A tolnaiak beadványa eddig még nem jutott el Kállaihoz, de a jogszabályokban előírtaknak megfelelően jár majd el az ügyben.