Az ORFK áttekinti a rendészeti munkamegosztás helyzetét, vagyis azt, hogy az államilag elvégzett feladatok mellett milyen helyi és önkormányzati tennivalókat láthatnak el az önkéntes és magánrendészeti szervezetek  – jelentette be februárban Bencze József országos rendőrfőkapitány, aki szerint „a közbiztonság kollektív társadalmi termék”. 

Az alternatív rendfenntartást – amelyben a polgárőrség és a közterület-felügyelet mellett szerepe lehet önkormányzati rendőrségnek, egyesületeknek és magánbiztonsági szolgáltatásoknak is – az elmúlt fél évben hallhattuk gyakrabban emlegetni: országosan megemelkedett a vagyon elleni bűncselekmények száma, amihez olykor erőszakos elkövetési mód kapcsolódott. Az ezeket követő erőteljes rendőri beavatkozás – ilyenről szóltak a hírek például Borsodban – helyreállította ugyan a rendet helyben, de az alapproblémát nem oldotta meg. Az ugyanis nem önmagában a rendőri jelenlét hiányából fakad, hanem abból, hogy halmozottan hátrányos helyzetű térségekről van szó, ahol a munkanélküliség, az iskolázottsági és szociális problémák együttes kezelésére is szükség van. Persze nem karhatalmi eszközökkel. 

Az alternatív rendfenntartási program része a Bűnmegelőzési Nemzeti Stratégiának, és célja az, hogy együttműködésre bírja a közbiztonságban érdekelteket – mondja a hvg.hu-nak Finszter Géza kriminológus, aki úgy véli, a közbiztonság annak ellenére nemcsak a rendészeti igazgatás hatáskörében lévő feladat, hogy a legitim fizikai erőszak s a büntető hatalom monopóliuma kizárólag az államé: a rendőrségé és a vám- és pénzügyőrségé. Bizonyos – közigazgatási – feladatok azonban átadhatóak az önkormányzati igazgatásnak, mások pedig társadalmasíthatóak. Utóbbira példák a polgárok önvédelme vagy a közösségi védelemre irányuló egyesületek.

© Stiller Ákos

Kondorosi Ferenc, az „Új rend és szabadság” program kormánybiztosa is egyetért azzal, hogy a közbiztonságnak vannak olyan területei, amelyek kikerülhetnek az állami rendfenntartás kizárólagos feladatai közül. Főleg, hogy a rendőrségnek a hagyományos ügyek mellett fel kell készülnie az új típusú bűncselekmények, mint az élelmiszer-, környezetvédelmi, számítógépes bűnözés elleni fellépésre is. A gazdasági-pénzügyi válság miatt megugrott a megélhetési és a vagyon elleni bűncselekmények száma – mondta a kormánybiztos, aki szerint a fokozottabb elvárásnak eleget tenni próbáló rendőrség munkáját segíthetik az alternatív szervezetek, de csak rendőrségi hatáskör nélkül.

Egyesület csak olyan tevékenység végzésére alakítható, amely összhangban van az alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. Feltétel az is, hogy az egyesület működésének csak társadalmi célja lehet, gazdálkodást csak ehhez kapcsolódva végezhet. Tagjai nem követhetnek el bűncselekményt, nem törekedhetnek a hatalom erőszakos megszerzésére és megtartására, nem viselhetnek egyenruhát, illetve nem használhatnak fegyvereket, nem működhet egyesületi formában fegyveres szervezet. Emellett az egyesület nem sértheti az alkotmányos demokrácia szolidaritásra, toleranciára vonatkozó elveit, tagjai nem rekeszthetnek ki embereket. „A Magyar Gárda egyes tagjai antiszemita és cigányellenes kijelentéseikkel éppen ezeket az alkotmányos alapértékeket sértették meg brutális módon” – mondja Finszter Géza.

Kondorosi Ferenc kormánybiztosak az önkormányzati rendőrséggel szemben fenntartásai vannak, mert „a rendőrséget nem lehet szétszedni”. „A testületnek egységesnek, integráltnak és erősnek kell maradnia, azzal együtt, hogy nem lehetne kitenni politikai viharoknak. Az önkormányzati rendőrség viszont – amelynek megalakításáról a rendszerváltás óta vitáznak – nem tudna a politikától függetlenedni.”

Szintén nem tartja jónak Finszter a rendőrséghez egyenruhában és elnevezésben is megtévesztésig hasonlító egyesületek működését, ezek ellen szerinte az ügyészségnek – mint felügyeleti szervnek – hivatalból fel kellene lépnie. Akadnak azonban olyan esetek is, mint a lapunk által is tárgyalt Készenléti Police Akciócsoporté, amely nevével a rendőrséghez való kapcsolódást hitette el az emberekkel, és csak az Országos Rendőr-főkapitányság fellépése akadályozta meg, hogy így iktassák be az egyesületet. Végül Készenléti Közrendvédelmi Akciócsoport néven jegyezték be az egyesületet, amely Heves megyében végez a nyomozó hatóság munkáját imitáló tevékenységet: igazoltatják az általuk gyanúsnak tartott személyeket, illetve megpróbálnak együttműködési megállapodást kicsikarni különböző rendőri szervekkel. A fent vázoltak alapján azonban az egyesület jogszerű működése kétséges.

Finszter szerint a Készenléti Közrendvédelmi Akciócsoport nem lehet alternatív közbiztonsági eszköz. Nem úgy, mint a polgárőrség és más civil szervezetek, amelyek a társadalmi önvédelem kollektív példái, avagy a vagyonvédelmi cégek, illetve az ezektől is különböző önkormányzati rendészet lehetősége, ami nem más, mint rendészeti hatósági feladatoknak az önkormányzati közigazgatáshoz utalása. „A rendőrök munkáját segíthetik még a jogtisztelő, szolidáris helyi közösségek, s ilyen közösségek nélkül nincs közösségi rendőrség sem”  – mondja Finszter. 

A Fővárosi Önkormányzat városrendészeti bizottságának elnöke, Danielisz Béla Kondorosival szemben úgy véli, hogy az önkormányzati rendőrség nem az alternatív rendfenntartás része, hanem a hagyományosé, mert a magyar történeti rendészeti múlt mindig az önkormányzati rendészeten alapult. „Mindegy, hogy vármegyékről vagy megyékről beszélünk, a lényeg, hogy városi és megyei, azaz helyi szinten történt a rendfenntartás. Egészen 1945-ig, amikor az ideiglenes kormány feloszlatta a csendőrséget, majd 1948-tól az egyelvű, úgynevezett szovjet modellt átvéve létrehozta az államrendőrséget.”

Danielisz megjegyezte: a rendszerváltás után tíz év kellett ahhoz, hogy vita legyen az önkormányzati rendőrség szükségességéről. „Ez azonban nem azt jelenti, hogy külön szervezetet kellene létrehozni” – fejtette ki azokra véleményekre reagálva, amelyek erre alapozva kifogásolják a helyi rendőrséget. „A közterület-felügyelet feladatainak és eszközeinek a továbbfejlesztésével megoldható lenne a dolog: a képviselő-testületek megkapnák a jogot a helyi rendőrség megalapítására, aztán ők maguk dönthetnék el, élnek-e ezzel, és ha igen, akkor választhatnának, hogy egyedül vagy más, szomszédos településsel összefogva alakítanak-e helyi rendfenntartó erőt.”

Az önkormányzati rendőrség ellen felhozzák azt is, hogy túl sokba kerülne. Danielisz szerint Budapesten csekély mértékű többletforrást kellene felhasználni a saját fővárosi testület kialakításához. „Az ezer-ezerkétszáz fős rendfenntartó szerv mintegy ötmilliárd forintba kerülne. A Fővárosi Önkormányzat egymaga másfél milliárd forintot költ jelenleg a közterület-felügyelet fenntartására, s a kerületek szinte ugyanennyit adnak a helyi felügyeleteknek. Ehhez jön még a városrészek kapitányságainak nyújtott támogatás, illetve a térfigyelő-kamera rendszer mintegy egymilliárd forintos fenntartási költsége.”

Ezek együttesen tehát fedeznék az anyagi igényeket. Ami leginkább hátráltatja az önkormányzati rendőrség megvalósulását – közölte a bizottság elnöke –, az leginkább az, hogy a rendőrség presztízsveszteségként értékeli az önkormányzati rendőrséggel kapcsolatos törekvéseket. „Az ellenzők emlegetik még az átpolitizáltságot is, hogy 'minek kell egy polgármesternek magánhadsereg', amire én azt válaszolom, hogy erre egyetlen megoldás létezik: a jognak való alávetettségben való maradéktalan bizalom. Az, hogy valami önkormányzati intézményként működik, nem jelenti azt, hogy jogon felül, vagy jogon kívül működik.”

Városőr fegyver nélkül

Danielisz Béla elmondta, hogy a visegrádi országokban – Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban – önkormányzati rendőrség működik. Az elképzelések szerint a magyar városőrök, akik speciális köztisztviselői státuszban lennének – a lengyelekhez hasonlóan – fegyver nélkül biztosítanák a közrendet, s „fegyvertárukban” legfeljebb gumibot és gázspray szerepelne. Lőfegyvert csak két esetben viselhetnének a város őrei: amikor önkormányzati értéket kell megvédeniük, illetve, amikor valamilyen értékes szállítmányt kellene kísérniük.

A legnagyobb munkát a jogszabályalkotás jelenti – véli Danielisz –, hiszen az új rendfenntartó erőhöz az alkotmány mellett az önkormányzati, a rendőrségi, a szabálysértési és a közterület-felügyeletet szabályozó törvény módosítására is szükség lenne. Az önkormányzati rendőrség tagjai ugyanis a közterület rendjének fenntartásától, a forgalomirányításon vagy a gépjárművekkel elkövetett szabálysértéseken át a bűnügyi helyszín biztosításáig terjedő területeken tevékenykedhetnének.

„Négy évig tartó munka után, 2002-ben letettük az asztalra a komplett jogszabálytervezetet, amely részben a visegrádi országok tapasztalatai alapján készült. A tervezet bekerült tehát a hivatali gépezetbe, de a minisztérium és az ORFK ellenállása miatt nem jutott előbbre. A legnagyobb eredménynek az számít, hogy mára elismerte a rendőrség, bizonyos közterületi rendfenntartó feladatok kikerülhetnek a hatáskörükből.” – mondta el Danielisz, aki szerint az elmúlt másfél évben népszerűbb lett az önkormányzati rendőrség témája. Egyrészt a rendőrséget ért kritika miatt, másrészt, mert elkezdődött egy vita arról, hogy miként lehetne jobbá tenni a közbiztonságot.