Gyurcsány: nem baj, hogy próbálkoztunk
Gyurcsány Ferenc szerint Közép-Európában meg vannak ijedve az országok attól, hogy vitájuk van egymással, de az európai politika különböző javaslatok alapján, viták során formálódik, és ezekről kell beszélni. A miniszterelnök a Nap-keltében beszélt.
A kormányfő úgy látja: a nem hivatalos magyar javaslat a 180 milliárd eurós csomagról azért kapott ekkora figyelmet Európában, mert a múlt vasárnapi informális EU-csúcsnak valójában nem volt napirendje. Mint mondta, Magyarországnak nem kell kishitűnek lennie, törekednie kell az európai politika befolyásolására.
Magyarországnak ne legyen abban szégyene, hogy szerinte Közép-Európa jól teszi, hogy a közös sajátosságok miatt közösen lép fel. Aztán, ha mások nem akarnak, akkor úgy fogunk dönteni, hogy nem, de erről kell és lehet is beszélni - fogalmazott Gyurcsány. Nem a magyar államnak van szüksége pénzre, hanem a régió gazdaságának.
Arra a kérdésre, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) aláírása az első körben miért maradt le a kelet-európai uniós tagországok bankfelügyeleteinek közös közleményéről szerdán, a miniszterelnök azt válaszolta: nem ismer minden részletet, de úgy tudja, még a véleményezés ideje alatt megjelent a szöveg a nyilvánosság előtt.
A szerdai forintgyengülés hátterében egészen biztosan az a pár óra van, amíg úgy tűnt, hogy a magyar bankfelügyelet nem írta alá a közleményt, utána a forint visszaerősödött. "Hogy ez ügyetlenkedés-e, vagy valamilyen játéka-e egyes pénzügyi felügyeleteknek, azt hiszem, ez soha nem fog kiderülni" - jelentette ki a kormányfő.
Gyurcsány a csütörtöki forintgyengülésről azt mondta: a közép-európai pénzügyi folyamatok hihetetlenül mozgékonyak, és "egyelőre több a rossz hír, mint a jó hír".
A Reformszövetség javaslataival kapcsolatban kitért arra, a készítők nem ismerik a számok mögötti valamennyi részletet, de ez nem is várható el kormányon kívüli szakemberektől. A kormányfő nem ért egyet azzal, hogy az állam működési kiadásaiból 550 milliárd forintot meg lehet takarítani.
Újra érdemes feltenni a kérdést, lehet-e Magyarország érdekeit szolgáló nagy, szerkezeti átalakításokat kezdeményezni olyan területeken is, mint az oktatás és az egészségügy - mondta a miniszterelnök. Ennek lehetőségéről kevéssé szól a Reformszövetség anyaga, viszont többet beszél róla Bokros Lajos volt pénzügyminiszter.