Parlament előtt a lakáscélú hitelek állami készfizető kezessége
Készfizető kezességet kap automatikusan két évig az államtól a havi törlesztés különbözetére az az álláskereső, aki 2008. szeptember 30. után vesztette el munkáját, és vállalja, hogy a lakáskölcsönéből legalább havi 10 ezer forint törlesztést fizet - derül ki abból a törvényjavaslatból, amely kedden került a parlament elé, és amely az Országgyűlés honlapján is olvasható.
Álláskeresőnek az tekinthető, aki minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkahelyet találjon, és ezért szorosan együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot. Az aktív álláskeresés módját az álláskereső és a munkaügyi kirendeltség megállapodása rögzíti.
A készfizető kezesség csak az álláskeresőnek jár, amennyiben 2008. szeptember 30. után vesztette el a munkáját. Csak a 20 millió forintnál nem nagyobb eredeti hitelösszeggel rendelkező kaphatja meg, amennyiben a hitel fedezetéül lekötött lakáson kívül nincs másik lakása, és családjával a fedezetül lekötött lakásban lakik. A deviza hitelt a folyósításkor élt deviza árfolyamon kell forintra átszámítani, a 20 millió forintos korlát megállapítása miatt.
Az eljárás szerint az álláskereső bankjánál kezdeményezi a lakáshitele módosítását. A bank ezt köteles elfogadni, amennyiben az ügyfél a feltételeknek megfelel, azt igazolja. A módosítás után az ügyfél legalább havi 10 ezer forint törlesztő részletet fizet, az állam pedig automatikusan készfizető kezességet vállal az eredeti törlesztő részlet és a 10 ezer forintnyi havi fizetés közötti összegre. A kezesség 24 hónapra szól és ingyenes, a bank sem számíthat fel díjat a szerződés módosításáért.
A két évig tartó csökkentett havi törlesztő részlet és az eredeti törlesztés különbségének megfizetéséről a bank és az ügyfél állapodik meg, és ha nem tudná azt megfizetni az ügyfél, akkor lép helyére az állam. A differencia megfizetése történhet a későbbiekben megemelt havi törlesztő részlettel, vagy pedig a futamidő meghosszabbításával.
A törvényt a parlamenti elfogadás után az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, csak azt követően léphet hatályba.