Ki hallgat az ombudsmanra?
Ombudsmani állásfoglalások, ajánlások és kezdeményezések naponta születnek, ilyenkor a közvélemény elégedetten üdvözli őket. Ezzel együtt az a kérdés is felmerül, hogy az országgyűlési biztosok - nem kötelező érvényű - útmutatásainak, valamint hivataluknak van-e akkora tekintélye, hogy hatásukra a bírált szereplők menten magukhoz kapnak, vagy az a gyakoribb, hogy eleresztik a fülük mellett az intelmeket.
Az ombudsmani hivatal ismertsége és elismertsége kielégítő, sőt, javult az elmúlt tíz évben, lakossági megítélésükről a Szonda Ipsos készített felmérést tavaly márciusban. A kutatásból kiderül, bár a megkérdezettek 79 százaléka legalább hallomásból ismerte az ombudsmani tisztséget, többségüknek téves képzeteik vannak hatásköréről. Ez abból látszik, hogy 72 százalék egyetértően bólintott arra az állításra, hogy: „Jó, hogy vannak ombudsmanok, legalább valaki a hatóságokat is rákényszerítheti a törvények betartására”. Holott az ombudsman nem kötelezheti a jogsértésben érintett hatóságot a visszás helyzet feloldására, csak ajánlásokat tehet, javaslatokkal élhet ennek elősegítésére. A kutatásban részt vevők többsége azzal is egyetértett, hogy a hatóságok nem tehetik meg, hogy nem veszik figyelembe az ombudsmanok mint magas rangú személyek bírálatát. Azt az állítást, hogy felesleges az ombudsmani hivatal, ha nem kötelezheti a helytelenül eljáró hivatalokat döntésük megváltoztatására, a megkérdezettek 60 százaléka elvetette.
Megkíséreltünk választ kapni a kérdésre, hogy mennyire erős a hivatal tekintélye, s az eseteket vizsgálva arra jutottunk, hogy míg a nagy nyilvánosságot érdemlő ügyekben az elmarasztalt szervek szinte nyomban látványos eredménnyel járó lépéseket tesznek azért, hogy a panaszolt jogsértő magatartás megszűnjön, a nyilvánosság látóköréből kívül eső ügyekben már nehezebb a jogérvényesítés.
Szabó Máté © Horváth Szabolcs |
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának hivatala szerint az érintett szervek a vizsgálatok jelentős részében elfogadják az ombudsman megállapításait és önként intézkednek, hogy a kialakult jogsértő helyzetet orvosolják vagy megszüntessék.
Ezt támasztja alá Szabó Máté hivatalának tájékoztatója is, amely az ombudsmani intézmény fennállása óta közreadott valamennyi ajánlást számba veszi. A jelentés szerint az érintett szervek ötből négy esetben elfogadják az országgyűlési biztosi ajánlást, javaslatot vagy kezdeményezést. Az állampolgári jogok ombudsmani hivatala mintegy ötezer javaslattal élt a 1995 és 2007 közötti időszakban, ebből 1300 jogszabályt érintő kezdeményezés volt, melyek többségében elfogadó volt a válasz. Az ajánlások harmada törvényalkotásra, törvénymódosításra, vagy a jogszabály hatályon kívül helyezésére vonatkozott, az illetékes minisztériumok 70 százalékban egyetértettek az ombudsmani kezdeményezéssel. Az önkormányzatoknak címzett javaslatok esetén kétharmados volt az elfogadási arány.
Ombudsmanok a kezdetektől |
Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Adatvédelmi biztos A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa |
Ilyen problémás eset például a hajléktalanok orvosi ellátása. A fedél nélkül élő emberek sokszor nem kaptak, vagy csak figyelmeztetés kíséretében kaptak orvosi kezelést, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szabály szerinti nyilvántartása alapján nem rendezett a jogviszonyuk. A társadalombiztosítási törvény kimondja ugyan, hogy a hajléktalanoknak jár az ellátás, fedél nélküli státuszukat pedig igazolni tudják lakcímkártyájukkal, az OEP nyilvántartása szerint továbbra is jogosulatlanok a kezelésre.
A törvény szerint ugyanis az egészségbiztosítási nyilvántartásba mindenki úgy kerül be, hogy az arra kötelezett foglalkoztató vagy egyéb szerv bejelenti, a hajléktalanok ügye azonban nincs rendezve, végeredményben nincs, aki bejelentse őket, így az OEP az érvényes szabályozás értelmében nem tarthatja jogosultként nyilván őket, tehát papíron jogszerűen járnak el, a hajléktalanok joga mégis sérül. A jogszabályi háttér rendezéséig az OEP most az ombudsmani ajánlást követve, a nyilvántartást figyelmen kívül hagyva, lakcímkártya alapján egészségügyi ellátásra jogosultnak tekinti majd a hajléktalanokat.
Kállai Ernő © Horváth Szabolcs |
Jóri András © Fazekas István |