Egészen kivételes esetben fordul csak elő a magyar joggyakorlatban, hogy komoly bűncselekmény vádja alóli felmentéskor az ügyészség azonnal lemondjon a fellebbezésről. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2007. október 8-án hozott ítélete az elsőrendű vádlott Somogyi Lajos emberölés előkészülete alóli felmentésében mégis azonnal jogerőssé válhatott, miután azt Praveczki Magdolna ügyész nyomban tudomásul vette. Az esetet még cifrábbá teszi, hogy a nyomozó hatóság segítője, a Somogyit lebuktatni próbáló Judák István befolyással üzérkedés miatt ugyanebben a perben két év öt hónapnyi letöltendő börtönbüntetést kapott. Saját megítélése szerint döntően azért, mert megoldhatatlan csapdahelyzetbe került: ha beszél a rendőrségi megbízatásáról, államtitkot sért, s emiatt büntetik meg, ha hallgat, akkor nem tudja érdemben cáfolni, hogy Somogyit "lehúzta" volna. Az államtitok védelme alóli részleges felmentést csak az elsőfokú ítélet meghozatala után kapta meg ő is és több rendőrtiszt is, a másodfokon eljáró táblabíróság ráadásul ezeket a nyomozókat meg sem hallgatta, így az informátor már csak a perújításban bízhat.

Az alaptörténetnek így két, egymásnak gyökeresen ellentmondó verziója van. A bíróságok által eddig igaznak elfogadott változat szerint egy viszonylag nagy összegű, 30 millió forintos, de eléggé egyszerű "lehúzásra" került sor. Az ítélet szerint 2003-2004-ben egymástól függetlenül két nagy értékű csalást is lelepleztek a kecskeméti rendőrök, amelyek során a külföldről behozott járművek - zömmel teherautók - papírjait meghamisították, az autókat a valóságosnál fiatalabbnak, illetve kedvezőbb környezetvédelmi besorolásúnak tüntetve fel. Ezért Bács-Kiskun megye több ismert vállalkozóját is előzetes letartóztatásba helyezték.

Somogyi teherautók kereskedelmével foglalkozott, ráadásul 2003-ban vált jogerőssé a jóval korábban elkövetett adó- és társadalombiztosítási csalás, magánokirat-hamisítás miatti pénzbüntetése. Érthetően megijedhetett, amikor 2004 júniusában eljutott hozzá a hír, hogy bajban van, őutána is nyomoznak. Akad azonban olyan befolyásos személy, aki a rendőrségnél le tudja állítani az ügyet, szólt az információ másik fele. Az ítélet szerint a vállalkozó gyorsan tájékozódott, megtudta, hogy a hírhozó Nagy István mögött a Somogyi által látásból ismert Judák István áll, akivel azonnal találkozót beszélt meg. Innen különösen fontosak az időpontok: az ítélet szerint június 22-én este 8 óra körüli időben Somogyi, Judák és Nagy egy izsáki parkolóban találkoztak, ahol a megye éjszakai életében tekintélyes személyiségnek számító Judák 30 millió forintot kért állítólagos rendőrségi kapcsolata számára. Utána Judák és Nagy, valamint a csalásért, okirat-hamisításért már többször büntetett Mány Péter egy sörözőben még tovább beszélgettek. Másnap reggel már jöttek is Budapestre: Mány itt eljátszotta Gáspár Zoltán alezredest. Az álrendőr először "beijesztette" Somogyit, mondván, már folyik ellene az eljárás. Bizonyítékul "Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Osztály" fejlécű iratot is lobogtatott, majd megerősítette, 30 millióért gondoskodik a megszüntető határozatról.

Somogyit a bíróság szerint olyannyira meggyőzte a "főtiszt", valójában Mány alakítása, hogy egy nejlonszatyorban azon nyomban átadott 30 millió forint készpénzt Nagynak. Mindezt úgy tette, hogy a rendőrségre be se próbált telefonálni, létezik-e Gáspár alezredes. Vallomása szerint fontos mozzanat volt, hogy Judák győzködte, "Zoli bácsi mindent el fog intézni", ezért ő garanciát vállal. Ez a tényállás jelentette az alapját a Judákot, Nagyot és Mányt is befolyással üzérkedés miatt elmarasztaló ítéleteknek. Tény, hogy Nagy elismerte, ő valóban "lehúzta" a teherautó-kereskedőt, de csak 3 millióra és ahhoz Judáknak semmi köze sem volt, Mány viszont részletes terhelő vallomást tett rájuk.

A perújítási kérelem kapcsán azonban más bizonyítékok mellett értékelni kell egy mindössze két hónapja kelt nyilatkozatot. E szerint "kijelentem, hogy 2004. június 22-én 20.30-órától 23.00 óráig Judák István kecskeméti lakossal találkoztam, ez idő alatt folyamatosan együtt voltunk". A nyilatkozatot adó személyt aligha lehet egy mozdulattal félresöpörni, ő ugyanis akkor, 2004-ben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság (BKMRF) felderítő osztályának magas rangú tisztje volt, aki egy mindmáig titkos operatív feladatról beszélt Judákkal. Ha viszont együtt voltak, akkor Judák nem beszélgethetett Mánnyal a lehúzásról kecskeméti sörözőben ekkortájt.

A magyarázatot a történet másik, a bíróságok által eddig következetesen elvetett változata jelentheti. Ezek szerint Judákot mint befolyásos embert Somogyi kereste meg azzal, hogy már végképp elege van haragosából-versenytársából, Juhász Zoltánból, és meg akarja öletni, erre volna 10 millió forintja. Judák, aki más ügyekben is segített már a rendőrségnek, azonnal a nyomozókhoz fordult, akik kérték, férkőzzön a vállalkozó bizalmába, s gyűjtsön bizonyítékokat. A találkozókra a HVG nem hivatalos információi szerint "betechnikázták", digitális magnót adtak neki, majd megszervezték Juhász eltüntetését is, hogy a "bérgyilkos" elmondhassa a megbízónak, teljesítette a feladatot, sőt még a "halott" egyes személyes tárgyait is odaadták, hogy bizonyítékul szolgálhasson.

A pontos részletekkel azonban Judák nem állhatott elő a tárgyaláson, hiszen azzal az államtitok megsértését követte volna el, a rendőrség pedig cserbenhagyta. Judák a hangfelvételeknek csak egy hagyományos kazettára átírt változatát tudta bemutatni a bíróságnak, amit az manipuláltnak minősített, amikor pedig magát a digitális hangfelvevőt és annak információtartalmát kellett volna benyújtani, a rendőrségtől az a válasz érkezett, Judáktól nem foglaltak le semmiféle diktafont és nem is adtak neki ilyet. Ezt a 2007. tavaszi cáfolatot a már említett rendőrtiszt újabb keletű nyilatkozata cáfolta, mondván, "Judák Istvánnak, a rendőrség részére 2004 augusztusában digitális hangfelvevőn átadott, a közte és Somogyi Lajos izsáki lakos között folytatott beszélgetésekről készült felvételeket nem állt módjában manipulálni". Egy másik rendőrtiszt pedig közvetve beismerte, a nyomozó hatóság tévesen tájékoztatta a bíróságot.

Még különösebb, miként vallott kudarcot a védelem egy újabb bizonyítási kísérlete. Horváth Ákos, Judák ügyvédje hat kérdést indítványozott, ebből a bíró eleve csak kettőnek adott helyt, majd azok tartalmát is jelentősen megváltoztatta, s így a per szempontjából gyakorlatilag értelmetlen választ kapott a rendőrségtől. A szeptember 20-án elfaxolt kérdés még úgy hangzott, "kapott-e olyan tájékoztatást (Judák) hogy maradjon kapcsolatban Somogyi Lajossal", és az újabb bűnügyi információkról tájékoztassa a felderítőket, négy nappal később viszont már azt kérdezte a tanácsvezető bíró: ha Judák kapcsolatba lépett a nyomozókkal, "az ott tett bejelentései bármiféle összefüggést mutatnak-e a fent leírt, befolyással üzérkedés bűntettével"? Erre a homályos kérdésre nyugodt szívvel lehetett válaszolni, a bejelentés és a befolyással üzérkedés közt kapcsolat nem mutatható ki, hiszen a rendőrség tevékenysége nem irányulhat bűncselekmény provokálására.

A perújítási anyaghoz Judákék csatoltak egy hangfelvételt is, amelyen egy másik rendőrtiszt kifejti, többször is felajánlották a bírónak, nézze meg az operatív aktákat, de ezzel a lehetőséggel nem élt a tanácselnök. Az eddigi ítéletek lényegében a szavahihetőség mércéi voltak, jócskán leegyszerűsítve ugyan, de azt mondva ki, Somogyi és tanúi igazat mondtak, Judákék viszont összebeszéltek, hazudtak. Most az a kérdés, hogy a friss rendőri nyilatkozatok révén új kép áll-e össze.

FAHIDI GERGELY