A terézvárosi vesztegetés

Izgalmasan indult 2008: alaposan felborzolta a kedélyeket egy, a főváros VI. kerületében történt önkormányzati vesztegetési ügy, amelyről még ma is csak annyit lehet tudni, hogy zajlik a nyomozás.

Verók István, a kerület polgármestere © Stiller Ákos

A hvg.hu részletesen beszámolt az ügyről, amely a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. egyik január végi ülésén vette kezdetét. Ezen megjelentek a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai és bilincsben vezették el Kovács Péter vezérigazgatót. Az akcióra azután került sor, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti önkormányzati ingatlan bérlője, a Műárt Press vezetője, Berecz Károly feljelentést tett vesztegetés miatt. A vállalkozó azt állította, hogy Bajor Zoltán, a VI. kerület SZDSZ-es alpolgármestere 18 millió forint kenőpénzt kért tőle annak fejében, hogy a kerület neki adja el az ingatlant. Emiatt a rendőrség az alpolgármester mellett meggyanúsította Kovácsot és az önkormányzat felé közvetítő Juhász Károly vállalkozót is. Az alpolgármester visszautasította a vádakat, mondván, hogy Berecz Károly az elmaradt bérleti díjakkal összesen 130 millió forint kárt okozott a VI. kerületnek.

Az 1500 négyzetméteres ingatlan körüli viták egyébként még 2002-ben kezdődtek, amikor az önkormányzat havi 600 ezer forintról 2 millióra akarta emelni a bérleti díjat. Ezt a cég nem fogadta el, perre ment, ám végül a bíróság az önkormányzatnak adott igazat, és a Müárt-Pressnek a kamatokkal együtt mintegy százmillió forintot kellett volna fizetnie. A vagyonkezelő és Berecz között tavaly októberben létrejött szerződés szerint a mintegy 240 millió forintos vételár megfizetése ellenében az önkormányzat elengedte volna a Müárt-Press 30 millió forintos kamattartozását. Csakhogy Berecz nem fizetett határidőre, a kerület ezért elállt a szerződéstől, a bérletet pedig még az év vége előtt fölmondta. Az érintett üzlethelyiséget végül 550 millió Ft-ért sikerült elárverezni.

A sorozatos botrányok miatt az MSZP és az SZDSZ egymást vádolta, a Fidesz pedig a képviselőtestület feloszlatását kezdeményezte, amely nem történt meg. Az ügyben a nyomozást november 18-án meghosszabbította a Budapesti Nyomozó Ügyészség, amely az NNI-től átvette az ügyet.

A hatóságok egyébként más terézvárosi önkormányzati ingatlanok – például több Andrássy úti ingatlan, köztük a 2. számú – értékesítésével kapcsolatban is vizsgálódnak hűtlen kezelés gyanúja miatt, de azokban sincs még eredmény, azaz nem tudni, ki a felelős az ügyletekért, amelyek a főváros VI. kerületét hátrányosan érintették, mert jelentős összegektől esett el.

Az idei első megfigyelési ügy

Első fokon – nem jogerősen – helyreigazításra kötelezte novemberben a Fővárosi Bíróság a Magyar Nemzetet annak a cikksorozatnak kapcsán, amelyet idén április végén közölt a Finder Bt-hez és Kapolyi László nevéhez kötött megfigyelési ügy kapcsán.

A döntés szerint ugyanis a Magyar Nemzet azt a tényt, hogy Kapolyi László egy keretszerződést kötött a Finder Bt-vel és ötmillió forintot fizetett neki, s hogy ez a vállalkozás politikailag érzékeny adatok gyűjtésével is foglalkozott, abban a hamis színben tüntette fel, mintha Kapolyi László vagy a cége Orbán Viktor volt miniszterelnöknek, Simicska Lajos korábbi adóhivatali elnöknek, továbbá Kalmár István, a Posta egykori vezérigazgatójának a megfigyelésére, „levadászására” adott volna megbízást.

Kapolyi László © Túry Gergely

A Magyarországi Szociáldemokrata Pártot vezető Kapolyi a Medgyessy-kormány megalakulása után, 2002. december 13-án szerződött egy magánnyomozó céggel, a Finder Bt-vel. Kapolyi László állítása szerint azért, mert egy potenciális üzlettársáról akart információkat szerezni.

A bt vezetője, Stotz Gyula viszont nyilatkozataiban arról számolt be, hogy a System Consulting elnök-vezérigazgatója politikai jellegű ügyekben kérte segítségét, és hogy a munka igazi megrendelője az akkor kinevezett közpénzügyi államtitkár, Keller László lett volna, akivel egyszer találkozott is. Így kérték – Stotz elmondása szerint – olyan dokumentumok beszerzését, amelyek Fidesz-közeli cégek ügyeit tartalmazzák, valamint Orbán Viktor párizsi ingatlanvásárlását és Simicska Lajosnak az adóhatóságnál végzett – adatok megsemmisítésére és jogtalan felhasználására vonatkozó – tevékenységét igazolják, illetve alátámasztják, hogy a Magyar Posta informatikai beszerzése kapcsán Kalmár István vezetése idején visszaélések történtek.

Keller és Kapolyi azt állítják: nem adtak magánnyomozói megbízást politikai célú adatgyűjtésre. A Kapolyi-Stotz egyeztetés nyilvánosságra került hangfelvételén erre vonatkozóan utalásként annyi elhangzik, hogy Kellerék nem akarták egy közhivatal büdzséjét terhelni, továbbá, hogy az ilyen kapcsolat az államtitkár számára politikai funkciója miatt vállalhatatlan lett volna.

A milliárdos nagyvállalkozó egyébként az általa adott megbízást hamarosan okafogyottnak tekintette, mondván nem a Finder Bt-től szerezte be a számára szükséges adatokat. A Finder ennek ellenére a politikus cégének, a System Consultingnak 55 millió forintos összegről szóló számlát állított ki, amelyet azonban Kapolyi László – arra hivatkozva, hogy sem teljesítés, sem fizetés nem történt – nem fizetett ki.

A pár héten át nagy vihart kavaró, aztán szinte teljesen elfeledett ügy nyilvánosságra kerülése bizonyára nem volt véletlen. Az biztos, hogy a Finder eladta követelését egy cégnek, az Inomi Kft-nek, amely azonban a pénzhez nem jutott hozzá. Emiatt anyagi nehézségek elé nézett, ami végül 2007 tavaszán a kft felszámolásához vezetett. Ezt követően 2008. április 1-jén Stotz Gyula nyilatkozatot adott az Inomi igényének érvényesítéséhez, ám a kft – a bíróság tájékoztatása alapján – nem fordult ítészhez.

Elképzelhető, hogy azért nem tette meg, mert ez további jelentős anyagi ráfordítást igényelt volna, és az eljárás kimenetele rá nézve nem lett volna száz százalékig biztos. Már csak azért is vonható le ez a következtetés, mert a sajtó-helyreigazítási per során Pataky Árpád bíró megállapította, hogy a megfigyelés tényét vagy annak szándékát tanúsító okirat tényleges átadását a magánnyomozó cég részéről nem tudták bizonyítani, továbbá ennek az iratnak a tartalmára nézve semmilyen utalás nincs a titokban rögzített beszélgetésben. Ezek alapján az ügy dokumentumai lehet, hogy nem képezhettek volna elég alapot egy pénzügyi követelés behajtására.

Ahhoz viszont elegendőek voltak a papírok, hogy öt évvel keletkezésük után kisebb politikai vihart kavarjanak. A pártok egyébként nem kapták fel az ügyet, valószínűleg annak kényes volta miatt. A kormány által elrendelt vizsgálatot végrehajtó Kiss Péter kancelláriaminiszter csak arról számolt be, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és szervezeti egységei, így a közpénzügyi államtitkárság 2002 második felében nem kötöttek szerződést magánszemélyek, közéleti szereplők megfigyelésére, ilyen célú kifizetés nem történt, sőt egyetlen irat sem kapcsolódik ez irányú tevékenységhez – amit egyébként senki sem állított.

A MÁV biztosító

A Magyar Államvasutakkal jelenleg már csak neve révén kapcsolatot mutató – s emiatt perben álló – biztosító társaságra, a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) először azzal került be a hírekbe, hogy vezetője, Kiss Bálint rátámadt egy tévéstábra, miután lefilmezték a luxusautója szélvédője mögött figyelő mozgássérült kártyát.

Kiss Bálint © ATV.hu

Ezt követte a feketeleves: Kiss Bálintot sikkasztás gyanúja miatt őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásba helyezését. Igaz, különböző gondok már 2005 óta jelentkeztek az egyesületnél, a vám- és pénzügyőrség (VPOP) nyomozása 2008. április 10-én indult a társaság működésével kapcsolatban sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, pénzmosás, a számvitel rendjének megsértése és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt.

A VPOP szerint a MÁV-ÁBE Volksbanknál vezetett számlájáról anak elnöke több mint egymilliárd forintot utalt át a Stúdió 2002 Bt. számlájára, amelynek 1997 júliusa és 2005 szeptembere között ő volt a képviselője, 2006 januárjáig pedig a lánya volt a kültagja. A pénz egy része Kiss Bálintnak és lányának magánszámláira, valamint egy dominikai számlájára került. A gyanúsítottak azzal védekeztek, hogy a pénzügyi tranzakciók egy új biztosítótársaság létrehozását szolgálták volna. A Stúdió Bt-nek április elején kölcsönként átutalt 666 millió forint lefoglalását a VPOP megszüntette és vissza is utalta a biztosítónak. A vámhatóság ezen felül további 1 milliárd forintot meghaladó vagyont biztosított, ezek egy része ingatlan.

A MÁV ÁBE ingatlanügyleteiről egyébként lesújtó véleménye volt a PSZÁF által az egyesület élére kirendelt felügyeleti biztosának, ugyanis a biztosító 615 millió forint értéken nyilvántartott ingatlana – amelyet a Ferencvárostól szerzett meg, hogy itt helyezze el az új, a MÁV ÁBE szerződésállományát átvevő biztosító társaságot – értékbecslők szerint a felét sem éri.

Emellett gond volt az informatikai fejlesztéssel is, mert azok hatásossága erősen megkérdőjelezhető volt, ugyanis az egyesület számítástechnikai rendszere az ügyfelek töredékének, legfeljebb 30 ezer ember adatainak a nyilvántartására volt alkalmas. A MÁV ÁBE engedélyét visszavonó PSZÁF-határozat egyébként erre vonatkozóan tartalmazta azt is, hogy a biztosítónál 33 ezer fizetési tételnek nem volt gazdája.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az általa lefolytatott vizsgálat szerint a talált kilenc milliárd forint kárnak a felére állt rendelkezésre fedezet. A felügyelet augusztus 15-ével visszavonta a MÁV Biztosító tevékenységi engedélyét, emiatt a mintegy 200 ezer ügyfélnek új biztosítót kellett választania.

A MÁV Cargo

Kovács Imre © Horváth Szabolcs

Öt évvel ezelőtti vagonértékesítések miatt támadt az a gyanúja a rendőrségnek – Szép Béla szocialista képviselő feljelentésének hatására –, hogy a MÁV árufuvarozási üzletágának egykori főigazgatója, Kovács Imre – mostani MÁV Cargo vezér-helyettes – és két munkatársa előnytelen szerződések megkötésével károsította meg a MÁV-ot.

A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt Kovács valamint Orosz D. Balázs volt jogi igazgató és Lékai Gusztáv egykori társasági szolgáltatás és irányítás főigazgató őrizetbe vételével indult augusztus végén, ám egyikük sem került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi osztályának nyomozói szerint kétezer üzemképes MÁV-teherkocsit fémhulladékként értékesítették, és így több mint 1 milliárd forintos kár keletkezett.

Egy 2002 decemberében kelt szerződés nyomán a MÁV-Tiszavas Miskolci Járműjavító Kft.-n keresztül eredetileg száz tehervagont értékesítettek volna 400 millió forintért a Mudra Kálmán üzletemberhez köthető É-D Vascentrum Kft.-nek, ám az csak 100 milliót fizetett. Ezután döntöttek úgy a MÁV-nál, hogy a kialkudott vételárért nem száz, hanem 2 ezer darab teherkocsit vihet el az É-D Kft. Az ügylet miatt a gazdasági tárca is vizsgálódott. Az eljáráshoz kirendelt szakértők azt állapították meg, hogy az akkoriban szokásos átlagos fémhulladék árakon adtak túl a vagonokon.

Az idén ősszel nyilvánosságra hozott jelentésében az Állami Számvevőszék nehezményezte, hogy a MÁV Cargo Zrt. privatizációs eljárásában használt apportlistán a 13 701 teherkocsiból 2326 szerepel egyenként 1 forintos értéken.

Parkoló fémhulladék

A volt jogi igazgató és Kovács Imre egyaránt azt állítja, hogy olyan vagonokon adtak túl, amelyekre felújításuk után sem lett volna kereslet, mert elavultak voltak az újabb típusokhoz képest. A barterszerződésre pedig, amit megkötöttek, nem kellett kiírni közbeszerzési eljárást kiírni. Mindenesetre a Mándoki Zoltán akkori MÁV-vezérigazgató által 2003-ban elrendelt belső vizsgálat annyit állapított meg az ügyben, hogy a teherkocsik értékesítése során befogadtak egy fedezetlen váltót, ami miatt a vasúttársaságnak 230 millió forint kára keletkezett, és emiatt a jogi igazgatót hatmillió forint kártérítésre kötelezték.

Mivel Orosz D. Balázs gyanúsítása már a nyomozás elején megszűnt, a másik két gyanúsított is arra számított, hogy velük sem foglalkozik tovább már sokáig a rendőrség, és bebizonyosodik, hogy a felesleges, csak parkoló teherjárművek eladása nemcsak hogy nem volt jogellenes, hanem meg is érte. A BRFK-n mindenesetre tart a nyomozás, amelyben egyelőre a legújabb fejlemény novemberben annyi volt, hogy a DAM 2004-nél megtaláltak az eladott kétezer járműből tízet, amelyekkel belső anyagmozgatást végeztek.

A Strabag-ügy

A Profilban közölt feljegyzések

Két év után idén rövid időre újra előkerült a Strabag építőipari cég magyarországi pártfinanszírozási ügye. Idén ősszel a bécsi Profil című hetilap tett közzé felvételeket ugyanazokból a dokumentumokból, amelyekből Hans-Peter Martin osztrák EU-képviselő 20 oldalnyit 2006-ban már kiadott. Azok szerint a Strabag tulajdonosa, Hans Peter Haselsteiner egy bécsi cégen, az Eurocontacton keresztül 15 millió eurót adott a magyar parlament baloldali pártjainak, a Fidelitasnak és Lezsák Sándor politikai érdekeltségeinek.

Mindezt azért, hogy a Strabag így szerezzen meg magyarországi autópálya-építéseket és nagyberuházásokat; a cég 2003 és 2007 között 360 milliárd forint közpénzt el is nyert. Az M6-M60-as sztráda Szekszárd és Pécs közötti szakaszának megépítése és harmincéves üzemeltetése jelenértéken további 267 milliárdot hoz a Strabagnak, az M5-ös működtetéséért pedig – még húsz esztendőn át – évi 23-25 milliárdos rendelkezésre állási díjat fizet a magyar költségvetés az osztrákoknak.

Az ügy annak apropóján került ismét terítékre, hogy a Strabag-vezér a 10 év után újra parlamenti mandátumért harcba szálló Liberális Fórum nevű pártot támogatja anyagilag, és megcélozta magának a szociális miniszteri posztot. A Profil gyanúja az volt, hogy Haselsteiner most osztrák pártokat finanszíroz a siker érdekében. A politikus tagadta a hetilap állításait, és úgy vélte, hogy a konkurense, a környezetvédő párt áll a támadások mögött. Megismételte, hogy ő kizárólag liberális politikai mozgalmakat támogat a pénzével, és hogy 2003-ban például 93 ezer eurót juttatott a bécsi Liberális Intézeten keresztül az SZDSZ-nek, amit Kuncze Gábor akkori pártelnök nyilvánosan meg is köszönt.

A Heti Válasz szerint viszont a sztráda- és metróépítések mögött semmi más nem volt, mint üzleti érdekek, ahol az SZDSZ a Strabag, Medgyessy Péter volt kormányfő pedig más (így orosz) lobbi-csoportok érdekeit képviselte. A Strabag és az Eurocontact illetékesei hol lopottnak, hol hamisítottnak mondták a Profil és a News című magazinokban bemutatott feljegyzéseket és számlákat. A Heti Válasz összevetette azokat a budapesti cégbíróságon fellelhető mérlegekkel, pénzügyi jelentésekkel, és arra az jutott, hogy bár az Eurocontact Hungary Tanácsadó Kft. az elmúlt négy évben 13,5 milliárd forintot keresett.

Az építőipari nagyvállalkozás Magyarországon jól járt a Medgyessy-kormány idején végrehajtott M5-ös sztráda matricássá tételével is. Hiszen a Csillag István vezette gazdasági tárca által kidolgozott konstrukció szerint az állam 40 százalék erejéig beszállt a Strabag által uralt M5-cégbe (AKA Rt.), cserében az osztrákok közbeszerzés nélkül továbbépíthették Röszkéig a pályát.

A hetilap a nála lévő Strabag-dossziét postázta a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, mert az iratokban több kartellkezdeményezésre vonatkozó utalás is szerepel. Amióta ez megtörtént, azóta semmit sem lehet hallani arról, mi történt a beadott dokumentumokkal és, hogy hol tart a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozás.

A nagycsécsi és más Molotov-koktélos esetek

Nem számítanak éppen elfeledett, vagy alvó ügynek, de rendszerint megoldottnak sem az idén feltűnően elszaporodott Molotov-koktélos támadások. Az ügyek egy részében még nem tudták elfogni a tetteseket, s keveset tudni arról, hogy hol is tart éppen a nyomozás.

© www.wikimedia.org

2008-ban pontosan ötven gyújtóbombás támadás történt, és ezek közül 14 alkalommal romák által lakott házakra támadtak a gyúlékony egyveleggel. A bűncselekmények közül a pátkai és a székesfehérvári Molotov-koktélos támadás elkövetőit elfogták. Az előbbinél két család vitája vezetett a történtekhez, az utóbbinál, ahol egy kislány megsérült, etnikai indíttatású volt a magukat skinheadnek valló tettesek támadása. A tarnabodi Molotov-koktéllal, fegyverrel elkövetett bűneset miatt pedig hárman töltik az ünnepeket előzetesben.

A Piricsén még augusztusban történt lövöldözés és Molotov-koktélos dobálás kapcsán, ahol egy asszony a lábán megsérült, illetve a pécsi és a nagycsécsi két-két halálos áldozatot követelő támadásokban is folyik a nyomozás, és mind a kettőben minél előbb szeretnének eredményt felmutatni a rendőrök, ezért tízmillió forintos nyomravezetői díjat is kitűztek a tettesek mielőbbi kézre kerítése érdekében.

A nagy felháborodást kiváltó bűncselekmény és a rendőrség fellépése sem állta azonban az útját az újabb hasonló támadásoknak. A Nagycsécsen történtek másnapján benzinnel locsoltak le, illetve Molotov-koktéllal dobtak meg egy debreceni lakóházat az éjszaka közepén, de az épületben csak kisebb kár keletkezett és nem sérült meg senki.

Az egymást követő támadások miatt felmerült, hogy a Molotov-koktélos esetek a romák elleni fenyegetés sorozatnak a részei, amit azonban az országos rendőrfőkapitány, Bencze József nyilatkozataiban nem erősített meg. Kijelentette, hogy egy-két ügyben látható csak összefüggés, de egyelőre ezt sem tudják teljes bizonyossággal alátámasztani. Kitért arra, hogy a romák elleni támadások kivizsgálására létrehoztak egy ötvenfős nyomozócsoport – köztük roma rendőrökkel –, amelyhez hét megyei szerv ad műveleti tiszteket, elemzőket, profilalkotókat. Munkájukat a kiemelt ügyekben határkörrel bíró Nemzeti Nyomozó Iroda koordinálja.

Az UD Zrt.

Csődközeli helyzetbe került az UD Zrt., miután az ellenük indult eljárás miatt több megbízójuk is felbontotta szerződésüket. Az adatgyűjtési ügy szeptember 10-én robbant ki, miután a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott az UD Vagyonkezelő Zrt. vezetőinél – egykori NBH-soknál –, ám egy nyilvánosságra került hangfelvétel miatt gyorsan politikai botránnyá dagadt.

Az egyik UD-s, Tóth János © Iwiw

A rögzített telefonbeszélgetésen – amely Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatója és az UD Zrt. egyik tulajdonosa, Tóth János között zajlott – Tóth a bankvezér tanácsát kéri, hogy elfogadjon-e egy ajánlatot, amely alapján Dávid Ibolya ellen kellene terhelő adatokat szerezni. A megbízást az akkor az MDF elnöki posztjára pályázó, azóta a pártból kizárt Almássy Kornél adta volna. Tóth ehhez annyit fűzött hozzá később, hogy később is elhangzott egy beszélgetés a felek között, amelyben arról beszélt, hogy nem volt szó jogellenes megbízásról, és azt állította, hogy Almássy Kornél ügye egyetlen, csupán védelmi célzatú segítségkérés volt, melyben szó sem volt az MDF vagy Dávid Ibolya lejáratásról. Dávid egyébként a felvételt átadta a rendőrségnek, illetve az ügyészségnek, de nyomozás ebben az ügyben nem indult.

Az UD munkatársai azonban nem csak az MDF elnöke után érdeklődtek, hanem Bajnai Gordonról, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetőjéről is készítettek aktát. A cég a titkos megfigyelés vádját elutasította, de elismerte a megbízást, hangsúlyozva annak törvényes voltát, amit okiratok, számlák és levelezések igazolnak. Közölté a zrt emberei nyilvánosan hozzáférhető adatokból dolgoztak, és az általuk összeállított anyag elsődlegesen azzal a vállalattal foglalkozik, mégpedig a Wallis Zrt-vel, amelynek Bajnai 2000 és 2005 között volt vezető tisztségviselője volt.
 
Szilvásy György, a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter a nyomozásra hivatkozva összehívta a nemzetbiztonsági kabinet soron kívüli ülését. Szilvásy szerint a biztonsági vállalkozás internetes információgyűjtésre alkalmas titkos hálózatot hozott létre, és megpróbáltak behatolni kormányzati szervek információs rendszerébe is.

Az UD Zrt. és az ügyhöz szintén kapcsolódó Darázs & Társa Ügyvédi Iroda, amelyet a volt katasztrófa-védelmi főigazgató, Bakondi György neve fémjelez, kiszállt a Jura Secura Tanácsadó Kft-ből, valamint cégcsoportjának két vállalkozásából – az UD vagyonőr Kft-ből és a KÉSZ Kft-ből – is.

Az UD jogi képviselője, Futó Barnabás közölte: a cég vezetője, Horváth József és társai ellen számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége miatt folyik nyomozás a Nemzeti Nyomozó Irodánál, de gyanúsított továbbra sincs. „A lefoglalt számítógépeket nem kaptuk vissza, hiába rendelte el azok azonnali kiadását a Fővárosi Főügyészség.”

Az ügyvéd megjegyezte az említett eljáráson túl ő Tóth János képviseletében – a hanganyag nyilvánosságra kerülése miatt – feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen jelentős érdeksérelem okozása és magántitok jogosulatlan megismerése miatt. „A hangfelvétel kiadása miatt pedig Almássy Kornél nevében tettem feljelentést Dávid Ibolya ellen nagy nyilvánosság előtt aljas indokból elkövetett jelentős érdeksérelem okozása miatt. Az eljárást azonban a bíróság addig felfüggesztette, míg a Parlament dönt az MDF elnökének mentelmi jogáról.

Az UD-ügyében még egy fontos haditechnikai szakértői vizsgálat zajlik, mégpedig annak megállapítására, hogy a vállalkozásnál megtartott házkutatás során lefoglalt személyvédő eszköz, rádióvevő, nyomkövetőnek látszó eszköz, illetve farönkbe rejtett kamera engedélykötelesek-e. Futó Barnabás szerint nem azok.