Rendbontás nélkül kezdődött el a Gárda-tárgyalás
Szigorú biztonsági intézkedések mellett, rendbontás nélkül kezdődött el a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per negyedik tárgyalási napja a Fővárosi Bíróságon hétfőn.
A márciusban elkezdődött pert hétfőtől új bíró - Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke - tárgyalja, mert a korábbi, miután augusztusban ismeretlenek megfenyegették, elfogultságot jelentett be. Az új bíró belépése miatt a tárgyalás iratismertetéssel kezdődött.
A Fővárosi Bíróság körüli utcák - a Legfelsőbb Bíróságtól a Nyugati térig - rendőrkordonnal vannak lezárva, az áteresztő pontokat a rendőrség jelentős erőkkel biztosítja, csakúgy, mint a bíróság épületét.
A tárgyaláson az újságírók mellett a gárda egyenruhájába öltözött emberek is részt vesznek. Utóbbiak közül néhányan az egyik mellékutcában várakoznak.
A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon március 12-én kezdődött el. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezetnek tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a feloszlatását. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.
A bírósági eljárás megkezdése óta mindkét oldalon számos civil szervezet avatkozott be peres félként. A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak.
A Magyar Gárda 56 tagja tavaly augusztusban a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét, legutóbb október 25-én tett esküt több száz új tag a Hősök terén.