A megkérdezettek mintegy kétharmada hallott olyan, a lakosságot közvetlenül érintő kormányzati intézkedéstervről, amely a válság negatív hatásait kívánja mérsékelni. Konkrét intézkedést valamivel több mint 40 százalékuk tudott megnevezni. Legtöbben a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos lépéseket említették. A megkérdezettek 21 százaléka szerint csökkentenék, 14 százalék szerint eltörölnék azt. Viszonylag sokan (18%) említették emellett a közszolgálati dolgozók 13. havi fizetésének eltörlését, míg minden más intézkedéstervet legfeljebb 6 százalék említett. 

Öt intézkedést egyenként is értékeltek a válaszadók. Három esetben a nagy többség egyetértett a tervezettel: 90 százalékuk helyeselte az állami vállalatok vezetőinek járó jövedelem csökkentését, 77 százalékuk a közszolgálati dolgozók jutalmának maximum kéthavi illetményben való maximalizálását. A megkérdezettek 68 százaléka értett egyet a 13. havi nyugdíj 80000 Ft-ban történő maximálásával. A másik két intézkedés (a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének elvonása, valamint a közszférában dolgozók béremelésének elhalasztása) egyformán 46-46 százalékos támogatottsággal és elutasítottsággal bírt.

Érthető módon a közszférában dolgozók döntő többsége ellenezte a 13. havi fizetés elvonását (81%), és a fizetésemelés elhalasztását (83%). Ugyanakkor a közszférát érintő másik két javaslat közül az állami vállalatok vezetőinek jövedelemcsökkentésével a közszféra dolgozóinak döntő része (86%) is egyetértett, míg a jutalmak maximálását közel 70 százalékuk támogatta. A másik érintett csoport tagjai, a nyugdíjasok ugyanakkor nem tiltakoznak az átlagosnál nagyobb arányban a 13. havi nyugdíj összegének maximálása ellen. Mintegy kétharmaduk inkább helyesli a döntést. Ez két okra vezethető vissza: egyfelől a többséghez hasonlóan a nyugdíjasok is átérzik a pénzügyi-gazdasági válság súlyosságát, másrészt hogy ez az intézkedés a nyugdíjasoknak csak egy kisebb része esetében jelentkezik valós megszorításként.

A kérdezettek 92 százaléka hallott arról, hogy hazánk összesen 25 milliárd dollár értékű hitelkeretet kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól. Bár erősen megoszlanak a vélemények, mégis valamivel többen vannak, akik szerint a hitelmegállapodás káros az ország számára, mert növeli Magyarország pénzügyi kiszolgáltatottságát (43%), mint akik szerint a megállapodás hasznos az ország számára, mert biztosítja Magyarország pénzügyi stabilitását (35%). 13 százalékuk egyik nézettel sem értett egyet. Az MSZP szavazói hasonló arányban vélték hasznosnak a hitelfelvételt (64%), mint a fideszesek károsnak (61%). A pártválasztásukban bizonytalanok körében egyértelműen népszerűbb volt az az álláspont, mely szerint az IMF-megállapodás inkább kedvezőtlen az ország szempontjából. A megkérdezettek döntő többsége (82%) egyetértett az ellenzéknek azzal a javaslatával, hogy a parlament felügyelhesse, miként költi el a kormány a nemzetközi hitelkeretet. Ezzel a felvetéssel nem csak a Fidesz szavazóinak több mint 90 százaléka, hanem az MSZP-szavazók több mint 70 százaléka is egyetértett.