Az Alkotmánybíróság hétfőn hozott határozataiban helyben hagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) még tavaly júliusban hozott határozatait, amelyekben hitelesítették a két népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. A Fidesz és a KDNP kezdeményezésének ívén a következő kérdés szerepel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?" 

Az OVB határozat ellen benyújtott kifogásokat az Ab nem találta megalapozottnak. A bírák indoklása szerint a testület a vizsgált kérdésről már korábban megállapította, hogy az abban szereplő szakkifejezések a kérdés egészének értelmezhetőségét nem zavarják.

Több kifogást tevő szerint az OVB nem zárt el a hatályos törvényeknek megfelelően, mert nem alkalmazta a megelőzés elvét, az azonos tárgykörben benyújtott kérdéseket egymástól elkülönítve vizsgálta - olvasható a hírlevélben. Mint írták, ezzel kapcsolatban az Ab azt állapította meg, hogy sem a népszavazási, sem a választási eljárási törvény nem rendelkezik arról az esetről, amikor olyan időpontban nyújtanak be azonos tárgykörben újabb kezdeményezést az OVB-hez, amikor a korábban azonos tárgykörben benyújtott kérdést még nem hitelesítették.

Az Ab megállapította azt is, hogy a népszavazás kezdeményezőjének nincs olyan kötelezettsége, hogy a hitelesítést követően meg is kezdje az aláírásgyűjtést és a gyűjtött aláírásokat határidőn belül benyújtsa az OVB-hez. A Kálmán László nyelvész által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívét hitelesítő OVB-határozat ellen benyújtott kifogásokat ugyancsak elutasították az alkotmánybírák. A nyelvész aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?" 

A kérdés egyértelműségét megkérdőjelező kifogásra az Ab azt mondta: az, hogy a jog nem ismeri a "földterület megművelője" kifejezést, nem jelenti, hogy a választópolgárok ne tudnák, kikről van szó. Több kifogás is szóvá tette Kálmán László beadványa kapcsán, hogy azt a nyelvész elektronikus formában és csak monogrammal, nem pedig teljes névvel ellátva nyújtotta be. Az Ab erre azt mondta ki: a jogszabály csak az aláírásgyűjtő ív tekintetében tartalmaz formai előírásokat.

Volt olyan kifogás, amely "nemzetellenesnek" tartotta a kérdést, mert annak eredményeképpen Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásától számított hét éves moratóriumon belül juthatnának külföldiek termőföldhöz. A határozat indokolásában a bírák kifejtették: "sem az OVB, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja (...), hogy a kezdeményezőnek mi volt a vélt vagy valós motivációja a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának az OVB-hez hitelesítés céljából történő benyújtásakor, kivéve, ha a kérdésből magából kiderül, hogy annak feltevése nyilvánvalóan nem jóhiszemű, és ellentétes a népszavazás rendeltetésével".