Charta-tüntetés: nagy, vörös, elálló fül
Csendes, álldogálós hangulatban zajlott a Magyar Demokratikus Charta demonstrációja. A szeptemberi majdnem mínuszokban leginkább középkorú és idős emberek vonultak a Clark Ádám térről a Kossuth térre. Kivetítők, zászlók és Geszti Péter Magyarország című slágere várta a vonulókat. A Lánchíd pesti hídfőjénél az Olimpiai parkból induló, s a rakparton vonuló roma tüntetők is csatlakoztak a menethez – bár szigorúan csak a végén.
© MTI - Soós Lajos |
Vitányi Iván Farkasházy Tivadarral és Konrád Györggyel érkezett, mint az 1993-ban alakult Magyar Charta egyik alapítója. Beszédében utalt a rendezvényen többször emlegetett barna esőre, amellyel annak idején a szélsőjobbos veszélyt szimbolizálták, s most is esernyőnyitásra szólították a demonstrálókat. Vitányi történelmi pillanatnak nevezte a mait, s a jobboldalt említve azt mondta: vannak, akik király nélküli királyságra törekednek, mint Horthy idejében. A történelmi zsákutca végén vagyunk, az Európai Unió szélén – így minősítette Magyarország helyzetét. Mérték, józanság, együttműködés, vállalás – sorolta az egyén és a politika szintjén is kívánatosnak tartott értékeket. Szenvedélyes beszédében azt mondta: sem félni nem szabad, sem közönyösnek maradni. A másik alapító, Konrád György is szólt néhány szót, ő papír nélkül. Azt tanácsolta a hallgatóságnak: mindig legyen igényes és szigorú a politikai beszédekkel szemben. „Derűs magabiztossággal nézzenek embertársaik szemébe és jelentsék ki, mit akarnak és mit nem” - mondta végül.
© MTI - Koszticsák Szilárd |
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökének beszéde alatt érkezett a legtöbb visszajelzés a tömegből: gyakran kísérte taps a szavait, és „úgy van!” bekiabálás is el-elhangzott a korábban csendesen várakozó, s egyre fogyó tömegből. Horváth többek között arról beszélt, hogy fontos lenne: a többség azt érezze, ha egy cigányembert sérelem ér, az mindenki mást ugyanúgy érint. „A cigányellenesség nem csak jobboldali jelenség”- mondta, hozzátéve: a munkanélküliség nem munkakerülés, a szegénybűnözés pedig nem cigánybűnözés. Azt mondta, az ország jövője azon múlik, hogy képes-e kezelni ezeket a problémákat: félmillió munkaképes, kirekesztett roma szeretne dolgozni, és a legtöbb gyerek is a „világ végén születik”. „Be kell engedni őket a munkahelyekre, az iskolákba!” - mondta a hidegben még kitartó jelenlévőknek.
Egy szaxofonossal kísért néptánccsoportot követően lépett színpadra a miniszterelnök, akinek nem egyszer hányták már a szemére, hogy fellépésével a politika kisajátítja az amúgy civil kezdeményezésként szükségesnek tartott mozgalmat. Gyurcsány Ferenc színpadra szökkenésével egy időben egy helikopter is elkezdett körözni a tér fölött. A kormányfő először a jobboldali politikusokhoz, szavazókhoz szólt, akiket honfitársainak, majd testvéreinek nevezett. A sokszínűséget méltatta és azt tanácsolta: „tanuljunk meg szeretni és nem gyűlölni”. Beszéde inkább volt apai jótanács, semmint lelkesítő üzenet. Ezt követően a távozás biztonságos útvonalait is elmondták a demonstrálóknak.
A rendezvény véget ért, amelynek az egyik legszimpatikusabb szereplője a hangsúlyozottan civil és rövid megszólaló Groó Diána, filmrendező volt. Egy svéd gyerekkönyvből idézett: „Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül”- mondta.